Mihez kezdtek amikor eljön annak az ideje, hogy "beleszürkültök" az életbe? De közben meg még mindíg ott van a szívetekben az "izzás", viszont a "karizma" már elveszett?

Meghallgatok egy zeneszámot, igyekszek összeszedni magamat, és folytatni. Pl.: őt:

https://www.youtube.com/watch?v=p4KYRuo1C-o

Igyekszem minél távolabb tartani magamtól ezeket a korlátozó hitrendszereket. Nem foglalkozom a korommal, mások véleményével, ostoba sztereotípiákkal. Azt érzem, azt gondolom, azt csinálom, amihez kedvem van, a munka kivételével, mert abból mindig az van, ami épp jut, de azzal sem azonosítom magam.

Annál ostobább, kártékonyabb dolog nincs, mint 30 évesen beülni a sarokba éseldönteni hogy na, én most akkor egy szürke emberkeként fogom elmorzsolgatni a maradék éveimet, mert úgy illik. Nem, ennek nincs meghatározott ideje. Múlik a karizma? Mitől, miért? Az ember ha ad magára szellemileg, lelkileg, fizikailag, akkor kb bármeddig maradhat karizmatikus.

"Úgyértem hogyan versenyezzen egy idősebb egy fiatalabbal, ha már időben sem hozhat össze annyit, mint akár egy fele olyan idős, akinek még ott az egész élete!"

A fiatalok jó nagy része csak suliba jár, aztán ül otthon, és a Tiktokot pörgeti, velük aztán nem nehéz versenyezni...

Nagy kevés a bátor, ambiciózus fiatal.

Egyébként 50 évesen is sok mindent lehet csinálni, ahogy írták, pl. nyelvet tanulni, új szakmát tanulni, akár külföldre is el lehet költözni. Sokszor nem is önszántából csinálja az ember, hanem mert rá van kényszerítve.