Az okos, intelligens emberek miért csendesek, illetve szorongóak?

Az az ember, aki inkább cselekszik ösztönből, mint tudatosan, annak mindig könnyebb, gyorsabb, egyszerűbb dolga lesz és gördülékenyebb lesz - az intelligenciahányados haranggörbe-eloszlása miatt pedig statisztikai törvényszerűség, hogy a legtöbb ember vele lesz egy hullámhosszon.

A gondolkodóbb ember viszont - részben az előbbi okok miatt - gyakrabban idegenedik el a számára unalmas, egydimenziós tömegektől, másrészt pedig több válasza, és annál is sokkal több kérdése van a világgal, a létezéssel kapcsolatban - ez pedig állandó bizonytalanságot, kételyt, szorongást okoz.

Egy átlagember inkább beszél, legalább addig sem kell szembenézni a csenddel, míg egy okos ember kétszer is meggondolja, hogy ér-e annyit a mondanivalója, hogy azzal megzavarja a csendet. Ehhez hasonló dolgokra tudok gondolni, elfogadva, hogy tényleg van ilyen tendencia, az viszont persze nyilván nem igaz, hogy az intelligens ember csak csendes és szorongó lehet.

Ezért is nem nagyon érdekelnek már az emberek és a világ.

Bekapcsolom a tévét és legszívesebben a 8 kilós kalapácsomhoz nyúlnék, csak sajnálom a készüléket! Mivel USB kimenet van rajta, bármit nézhetek!