Van még így bármire lehetőségem?
Úgy érzem teljesen hülye vagyok, és nem vagyok semmire sem jó. Lusta vagyok, nem érdekel úgy igazán már semmi. Intézem a dolgaim, de nem vagyok előrébb. Teljesen elvagyok kényelmesedve, és nem motivál már nagyon semmi.
Nem tudok értelmes beszélgetést folytatni igazán senkivel, mert nincs semmi a fejemben.
Nincs igazán célom, lusta vagyok a legtöbb dolog miatt tenni.
Nem szeretek tanulni, már csak aludni szeretek, akkor érzem azt, hogy minden rendben van.
Valószínűleg mentálisan nem vagyok a toppon, emiatt kezdtem el pszichológushoz járni, emellett pszicháterrel irattam fel, antidepresszánst.
Más halad az életével, fejlődik, ki tud fejezni dolgokat, én úgy tűnik nem, nekem nehéz a teljesítés, az is főként, csak segítséggel megy.
Gondolom 180 fokos fordulatot kéne vennem mentalitásban, emellett megkellene találni a céljaim, de valahogy nem megy. Valahogy úgy tűnik nincs semminek értelme, de ez is gondolom csak fejben dől el.
Mit tehetnék?
Miért nem jó ez neked, ahogy most van? Valami problémád van vele, hiszen amúgy nem kérdeznél.
Érdekes, hogy az antidepresszáns nem hat.
"Nem tudok értelmes beszélgetést folytatni igazán senkivel, mert nincs semmi a fejemben."
Társaságra vágysz?
"Nem szeretek tanulni"
Akkor az a baj, hogy előbb utóbb meg kell teremteni az anyagiakat a biztonságos alváshoz?
"Más halad az életével, fejlődik"
Akkor mintha mégis csak vonzana valami. Haladás, fejlődés?
"Valahogy úgy tűnik nincs semminek értelme"
Akkor miért vonz mások haladása, fejlődése?
"Mit tehetnék?"
Pszichológus és pszichiáter a hivatalos segítség erre, amit már igénybe is vettél. Nem működik? Lehet idő kell neki.
Szoktak még vallások felé fordulni. Önismereti könyveket olvasni, jógázni, meditálni. Vannak akik ráfüggenek valamire, valakire.
https://www.youtube.com/playlist?list=PLqlCwX74jmVLxKCpwq1zV..
Nem 180 fok kell csak mondjuk 10, aztán egy hónap múlva megint 10. Csak apránként, de kitartóan . Először olyasmin változtass, ami könnyen megy.
Szánj rá 10 percet, de ha jólesik toldd meg még tízzel . Aztán a másikra megint tizet.
Megpróbálok élni ezekkel a tanácsokkal, az antidepresszáns azért nem hat, még mert csak pár napja szedem, pszichológusnál pedig csak egyszer voltam még, úgyhogy igen az egyik legfontosabb a türelem.
Csak elég türelmetlen vagyok.
Hát főként az a problémám vele, hogy egyre idősebb vagyok, de kezd így bezárulni a kör, nem szeretnék egyedül barátok, barátnő nélkül élni, hogyha befejezem az egyetemet, most egyébként van barátnőm, de a lelki állapotom, hozzáállásom miatt kérdéses, hogy meddig leszünk együtt.
Ebben nyilván nem segít a szociális fóbiám és az, hogy csak haverjaim vannak és velük sem tartom, olyan gyakorian a kapcsolatot, csak néha össze futunk iszogatni. Főként felszínes kapcsolataim vannak, amik nem is feltétlenül lesznek maradandóak. Életem viszont csak egy van, és ahogy rádöbbentem mostanában a problémáimra, azzal együtt változtatni is szeretnék ezeken a későbbiekben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!