28 évesen elkezdeni nappalin egy egyetemet?

8-as vagyok. Amint írtam, tudatosan évek óta teszek félre ezen cél fenntarthatósága érdekében. Továbbá lakhatásom megoldott s családot sem tervezek alapítani. Szeretnék viszont azzal foglalkozni, amit igazán magaménak érzek, még ha ez megalázóan alacsony fizetéssel jár. Az elmúlt években saját bőrömön megtanultam, hogy a "Pénz nem minden" - féle közhely sajnos igaz tud lenni.

Nyilván mindenki más, egyéni preferenciákkal. Ettől függetlenül azonban nem tartom "önf@szonlövésnek" azt, ha valaki ifjúkora alkonyán végre azzal kezd foglalkozni, ami igazán őmaga.

Talán egy nap rájön majd a kedves 9-10-es is, hogy mire gondolok. Én nem szándékoztam senkinek ártani, csak felhívtam a kérdező figyelmét arra, hogy élete egy van, s azt őneki kell élnie, nem másnak.