Hogy lehet kezelni azt az embert, aki mellett mindig bénának/butának/csúnyának érzed magad?

Hány ilyen ismerősötök van?

Kicsit leírom mi szokott lenni a szitu:

Vannak emberek, akikkel, ha egy légtérben kell tartózkodni, akkor valahogy mindig feszültség uralkodik el. Mindig olyan szituáció jön ki, hogy én érzem magam kellemetlenül. A társaságukban béna leszek, elejtek dolgokat, erre fejrázást vagy valami lenéző/kioktató választ kapok. Miközben tudom magamról, hogy alapból nem vagyok ilyen béna.

Múltkor egy ilyen emberrel dolgoztam és történt egy kommunikációs hiba és megcsúszott a munkám. Természetesen javítottam a hibán és behoztam a lemaradásom. Erre odajön hozzám, hogy ő tudja ám, hogy sumákoltam, de nem szól senkinek, ő se haragszik rám, de azért olyan hangsúllyal, hogy tényleg elszégyelltem magam, holott semmi sumákolás nem volt részemről. A környezetemben se feltételezett senki ilyet, csak ő. Valahogy mindig a legrosszabbat feltételezi a masikról, de úgy, hogy a végén még elhiszed, hogy neki vam igaza. Sokszor éreztem azt a vele való beszélgetések után, hogy mindjárt felkötöm magam, akkora egy szar ember vagyok. Szerencsére egy nap után azért megnyugszom, de akkor is!!!

Egy főiskolai tanárom is ilyen volt. És ami érdekes, hogy a diákok egy része ugyanúgy érzett, ahogy én, a másik része viszont imadta. Fiatal volt, szeretett a diákokra időt szánni, de a diákok vagy iszonyodtak tőle vagy rajongtak érte.

Ilyen emberekkel egyáltalán nem szándékozom mélyebb ismerettségbe kerülni, de sajnos elkerülni nem lehet őket.

Aki ráismer erre a szitura, hogyan kezelitek az ilyet? Milyen sztoriaitok vannak?