Mit lehet tenni, ha alapvetően nem szeretem az embereket, de mégis szükség van arra, hogy velük foglalkoztam?

Be kellett látnom, hogy ebben a világban kapcsolatok nélkül elég nehéz boldogulni.

Na most, nekem nem azzal van bajom, hogy miként alakítsak ki velük kapcsolatot: megnyerő személyiségű, jó kommunikációs készséggel rendelkező ember vagyok. Az a srác, aki az utcáról is fel tud szedni egy nőt.

De egyszerűen taszíganak az emberek, tehát míg kellemesen el elcsevegek velük, és élvezik a társaságot, addig én magamban fortyogok, hogy "csinálja már meg, amit szeretnék tőle, aztán többet ne is lássam..."

Rémes így élni.

Erkölcscsőszök, vallásosok stb. válaszait nem kérem. Olyan emberek válaszoljanak, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én.