Kedves voltam valakivel, de a kedvességre sosem reagált, még csak meg sem köszönte sosem, így negatív lettem vele, amire rögtön reagált, amire bocsánatot kértem szintén kedvesen, de arra szintén nem reagált és ez megismétlődött párszor, hibás lennék?

Óh te szegény pára. Te csak adsz, adsz és adsz, és ezek a nárci rongy emberek meg hát nem hajlandóak úgy működni, mint a kávéautomata, amibe bedobod a 200-ast és kijön belőle a fosató, hanem ezeknek külön személyiségük, berögzült viselkedési mintáik vannak, meg saját életük, amiben ezer dolog zsibong a fejükben, és ezeknek a mocskoknak te is csak egy vagy a sok ismerős közül, és észre sem veszik, hogy te folyton csak adsz és mennyire hihetetlenül, már-már könnyeket fakasztva jó ember vagy. Nyugodtan legyél vele negatív, látod, arra figyel a rohadék, meg amúgy is, az ilyenek meg is érdemlik. Hát hogy gondolta, hogy nem borul a lábad elé, amiért normális, emberi módon méltóztatsz hozzászólni? Játsszad csak vele továbbra is a húzd-meg ereszd meg játékot, attól majd biztosan megkedvel, ha minden ok nélkül seggfejként viselkedsz vele, és majd akkor egészséges kapcsolatotok lesz, látod, amint negatívkodsz, rögtön tud értékelni, hát ez van, van, akivel nem éri meg kedvesnek lenni, muszáj elrejtened azt a drága, angyali, cukorborsó tünemény személyiségedet, meg háttérbe szorítanod azt, hogy te mennyire, de mennyire...

...bocsánat, csak nem látok a könnyeimtől...

...mennyire kedves és JÓ EMBER VAGY!

Utolsó… ezt nagyon jol megfogalmaztad.

Ezt bekeretezem es az osszes people pleasernek megmutatom.