Hogyan lehet felállítani saját határainkat?

Úgy, hogy nemcsak a kötelességeidet teljesíted, hanem élsz a jogaiddal. Főleg munka szempontjából kifejezetten fontos az, hogy reálisan lásd a dolgokat és ne más lelki terrora meg rinyája manipuláljon. Az egyenlő bánásmódtól kezdve (pl nem kell többet túlóráznod, mert nincs gyereked), a munkaidőn át (pl munkaidőn kívül bassz rá, hogy ki hívogat, nehogy nekem szabin meg este még azokkal vesződj, akik azt hiszik, bármikor rendelésre állsz) egészen addig, hogy tisztában vagy a piaccal és azzal, hogy máshol hogy működnek a dolgok vagy mi a normális (pl évente bértárgyalás, fizetésemelés, ha nem akkor elkezdesz új hely után keresgélni, vagy pl hogy máshol rgy ilyen munkakörben feladat-e minden, amit csinálsz vagy két embernyi melót raknak rád, mert megtehetik).

Tényleg, vágni kell nagyon a szerződésekbe foglaltakat, amiket aláírsz. A munkaszerződést, a bérleti szerződést különösen.

Emberekkel szemben kicsit bonyolult a helyzet, én azt az elvet tartom reálisnak, hogy figyelj arra, hogy a másik hogy kommunikál és hogy viselkedik és mondj nemet, amint úgy érzed, hogy nem kezel téged magával egy szinten. Az "emberi játszmák" című könyv szerintem kifejezetten hasznos ilyen szempontból, jól bemutatja azt, mikor valaki manipulálni akar, felfelé vagy lefelé kommunikál úgymond. Érdemes emberi kapcsolatokban is lefektetni szabályokat, megmondani, hogy bizonyos dolgokra nem vagy nyitott, feltételeket szabni. Például ha úgy viselkednek veled a rokonok egy összejövetelen, hogy kellemetlenül érzed magad, megmondhatod nyugodtan legközelebb, hogy nem mész, mert kikapcsolódni szerettél volna a szeretteiddel és nem arra voltál kíváncsi, hogy hogyan kritizálják a munkád vagy a párod vagy bármit.