Lehet / tudsz úgy boldog, elégedett lenni, hogy nem befolyásol a környezeted véleménye rólad. És azt sem érdekel téged, hogy ők hogy néznek ki, miket értek el, hol tartanak hozzád képest az életben?

Igen, lehet így boldognak lenni. Nekem pl. nincsenek kifejezetten barátaim, de egyáltalán nem is hiányoznak, egy párom van, aki a mindenem és 5 éve együtt vagyok, ő úgy fogad el, ahogy vagyok, vele érzem igazán jól magam, más nem kell.

Szerintem fontos, hogy az ember olyan személyekkel vegye körül magát, akinek a társaságában igazán jól érzi magát és nem kell megfelelnie, nem ítélkeznek felette.

Engem pl. sose érdekelt, hogy mások hol tartanak, milyen az életük (vagy épp amit mutatnak), mivel minden embernek más az életútja és ez így van jól.

Pl. engem a családban a nagynénijeim mindig lenéztek, hogy én nem végeztem olyan iskolákat mint az ő gyerekeik stb., de ez engem nem érdekelt mert nekem így jó az életem, majd ha zavarna változtatnék, de más kedvéért nem fogok. Én ha lehetséges ignorálom mindig a negatív embereket az életemből.

Szerintem nem jó másokhoz hasonlítani magunkat most mondok egy példát: Adott egy szuper család, a külvilág felé látszólag mindenük meg van és erre sok ember irigykedik, de az a sok ember már azt nem látja, hogy esetleg mennyit veszekednek bizonyos dolgokon, vagy esetleg az egyik fél félrelép titokban stb. Mivel a kívülálló emberek teljesen mást látnak belőlük.

Szerintem nem szabad hagyni, hogy ilyen behatások alakítsák az életed, persze ha valami téged szemely szerint nagyon zavar, akkor tegyél ellene, de csakis magad miatt.