Amióta drogozok nem tudok örülni semminek? Mit a fenét kezdjek magammal.
Vége lett a vizsgáknak jeles lettem mindenből, de még csak meg sem ünnepeltem, egésznap egyedül vagyok, vagy elmegyek pár haverral betépni de már kínomban amúgy...már olyan nagyon jó kedvet nem is ad az egész.
Dolgozni egyszerűen nincs kedvem, azt érzem nincs is miért, persze amit muszáj azt megcsinálom.
Párt sem találok magamnak már egy jó ideje...valamiért nem írnak vissza semmire, és most lett elegem.
Ma egész nap szédülök, ideges vagyok, magányos, szomorú....még cuccozni sem akarok azt érzem ez a vég.
Bocsánat hogy hiszti lett belőle, de már le kellett írnom, meg valami segítség sem lenne rossz....szüleim is próbálnak segíteni de legszivesebben meghalnék. 29f
Ez a fű hosszú távú veszélye sajnos. Tudom, mert én is végigmentem ezen.
Az elején minden sokkal élvezetesebb betépve, mint nélküle, aztán már csak betépve az, amúgy unalmas, aztán már betépve se az, de akkor nélküle már minden szar. Tipikus drog-hozzászokás, csak a fűnél ez nagyon lassú, több év, mire észreveszed, és még pár, mire eldöntöd, hogy lehet, mégse kéne.
De hidd el, ha egyszer belátod, hogy emiatt élvezhetetlen minden, akkor eldöntöd, hogy abbahagyod, és vissza tudsz találni a nem-füves önmagadhoz.
Én kb 18-23 éves korom között mentem ezen végig, aztán volt fél-egy év, mire teljesen azt tudtam mondani, hogy oké, ez már a múlt. Azóta tudom normálisan élvezni megint a mindennapokat (aka nem a betépés jár mindig a fejemben, hanem eszembe se jut, és nem is akarok már), elég király, szóval hajrá :D
Nem lehetettlen le tenni a füvet, csak akaraterő kérdése.
Nem sikerült, lassan 11 éve, és nem hiányzik.
Sok sikert, menni fog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!