Jogosan háborodik fel a nénike, ha nem bír el valamit, de segítséget sem kér, csak jajgat?

Mert a segítségkérés a gyengeség jele, ezt nevelik az emberekbe.

+ Alapvető udvariasság, hogy az ember automatikusan segít vagy megkérdezi, hogy segíthet-e.

A jajgatással is megadja a lehetőséget, hogy emberként viselkedj.

Én vonaton jártam úgy,hogy egy idősebb hölgy hatalmas csomaggal utazott, fel akart szállni a vonatra, én felajánlottam,hogy felrakom neki, utána 2órán át mesélt és beszélgettünk. Kiderült,hogy Görögországban lakik. 2óra alatt olyan jóban lettünk,hogy felajánlotta,hogy egyszer utazzak el hozzá.

Ősszel visszautazott Görögbe, majd télen hívott egy hétre.

A párommal elmentünk hozzá és mint helybéli lakos olyan szeretettel fogadtak a faluban. Soha nem éreztem ezt sehol. Mindezt köszönhetem két bőröndnek a vonaton😐

Vannak ennek durvább fokozatai is. Egyszer az utcán, jól öltözött fiatal srác kéregette az embereket, hogy "rosszul vagyok, segítsenek" A járdán ült. Senki sem állt volna meg. Legalább 20 ember szarta le, és ment el mellette. Én vártam meg vele a mentőt.

Szerintem nem esik nehezemre megemelni egy csomagot, amit egy 80 éves nem bír el.

Nem, mert nem kért segítséget.

Én az ilyet már leszarom. Ráakaszkodnak az emberre, elmondják az egész élettörténetüket. Volt olyan, hogy megkért szálljak már le 2 megállóval később a távolsági buszról hogy cipeljem a cuccait mert más nem segített. Időre mentem valahova. Mondtam hogy nem. Mindenki úgy nézett rám mint egy gyilkosra, de akik vele egy helyen szálltak le nem segítettek neki.