Emberek, akiknek válságban van az életük: meddig kellene visszamennetek az időben, amíg még minden jó volt?

2 évet kb.

Akkor költöztem össze a párommal. Akkor még mondhattam volna könnyebben nemet. Azóta lett egy közös életünk és bár enyém a lakás és nincs gyerekünk, nem érzem magamban az erőt, hogy kirakjam. Folyamatosan gyötör az egész nyomorult helyzet, mert emberileg tökéletes és nem akarom megtenni ezt vele, de közben nem érzek szerelmet, vágyat, kémiát. Folyamatosan arról álmodozom, hogy egyszer magától dönt úgy, hogy menni akar, talpra áll és végre kiszabadulhatok és olyan emberekkel lehetek, akikkel érzek valódi, intenzív érzelmeket. És ettől mégnagyobb szarnak érzem magam. Egész nap alszom a depressziótól, mikor épp nem dolgozom, egyszerűen úgy érzem, meghaltam belül ezidő alatt.

2006.03.01-ig. Akkor az egész életem megváltozott, csak még nem vettem észre egy ideig. Ma már másképp csinálnám....

#11

Te vagy a nyerő helyzetben. Szedd össze az erődet, és ahogy a mondás is tartja segíts magadon Isten is megsegít. Ne tedd tönkre magad egy másik ember miatt.