A japán, katonák, szamurájok, illetve régi kínai és mongol katonák miért nem undorodtak a tetteiktől? A társadalom miért tolerálta?

A mai napig hozzátartozik a háborúkhoz.. te se maradnál ép és ugyanezt tennéd, miután minden barátod meghal körülötted, széttépi egy akna stb. Csak ezt ma már leplezik, de pl a délszáv háborúról sok infót találsz, magyarokkal készült dokukat is.

De amcsi kínzásokról pl kvantalamón, fúrót dugnak vagy épp üvegcsövet a nemi szervbe, majd összetörik pl. Csak a média fest egy álomvilágot nekünk, aminek semmi köze a valósághoz

Sajnos ma is létezik egyfajta romlott bedurrant belső erkölcs egyes bezártabb, eldurrantabb (szub)közösségekben, meg azért a ,,generál'' magyar kultúrkörnek is léteznek ma még vakfoltjai, amelyeken belül reflektálatlanul elfogadottá válik a bántalmazás tolerálása.

Sajnos magam is dolgoztam csikatartó bűnözők által vezetett ,,munkahelyen'' (valóban rejtőzködő feltűnő eltűnő bűnözőkén). A ,,keresztapa'' ,,főnök'' rendszeres bántalmazó magatartása nem érdemes sok említést magyar viszonlatban gondolom, de ami érdekes itt, az, ahogy az eredetileg jóindulatú munkatársak magatartása is mily gyorsan meg tud változni. Nem kell sok, hogy egy kisközösségben eluralogjék a fasizmus. Amikor munkatársakként frissen bekerültünk, két társam még ilyen normális gyerekek voltak, egy normál jóindulatú magyar parasztgyerek, meg egy másik, szintén jóindulatú, bár kissé megtört életpályájú értelmiségi gyerek. Azért mindhármunkkal volt valami mentális difi, nem véletlen, hogy az eleve sebezhető emberekre utazó ,,főnök'' csicskatartó telepére kerültünk, és ott ragadtunk. Normális emberek ott nem maradtak meg, az egyetlen szenior kolléga is hamar lelépett.

Ahogy telt az idő, úgy szorult egyre szorosabban a hurok mindhármunk körül. A ,,főnök'' a szalámitaktika híve volt, a fasizmust nem egyenletesen adagolta, hanem csicskákra és kápókra osztotta ,,népét''. A kápók sem voltak biztonságban, ők is idegesen kapkodtak, de nekik egy lélegzetvétellel (nem többel) többet engedélyezett. A végeredményt azthiszem nem kell taglalnom: ugyanaz, mint a Stanford börtönkísérletben, a Milgram engedelmességi kísérletben, és az Új Hullám c. filmben, illetve az azt ihlető kísérletben.

Ami a kérdés szempontjából érdekes: ezeknek a fasiszta kisközösségeknek is van névlegesen valami összetákolt névleges ,,erkölcse'', ami persze romlott, de létezik, a tagok igazodnak hozzá. Külső hatás nélkül az ilyen elrákosodott közösségek nemigen gyógyulnak fel maguktól. Általában előbb-utóbb a gazdasági csőd végez velük, sajnos általában már túl későn.

Haragszom a Mi Hazánkra, mert elmegy a lényeg mellett. A cigánybűnözés nem létezik, főleg nem úgy, ahogy leírják. Ami létezik (és amiről beszélnének látszólag, de nem látják a lényeget): a rendszerváltás óta magaára hagyott elszegényedett tömeg, lakhatás, egyáltalán bármi külső vezérlő értékminta nélkül. Igen, ezekben kisközösségek jelennek meg, amelyek elszigeteltségük és társadalmi zártságuk miatt sebezhetőek. Szerencsés esetben nem ,,durrannak be'', de már csak puszta statisztikai alapon (Murhpy törvénye) sokuk bedurran, random alapon, nem valamiféle misztikus ,,néplélek'' alapján, hanem egész egyszerűen azért, mert a nagyfokú zártság miatt azok az önjavító, kifelé szemlélő és ez alapján reflektálni képes mechanizmusok nem működnek, nem elérhetőek a számukra. A Mi Hazánk elmegy a lényeg mellett. Vannak pokolivá vált közösségek, azonban ennek a cigánybűnözéshez nincs köze, annál inkább a rendszerváltás után szétvert panelprogramhoz, a lakhatási válsághoz és a bérlakáshiányhoz, és az ennek megfelelően a már 90-es években kettészakadt magyar társadalomhoz. Ma ehhez képest annyi változás van, hogy a közmukaprogram a nyomor egyes jól látható formáit látszólag enyhítette, viszont az oktatás és az egészségügy kivérzése a szegénység egy újabb formáját, egy afféle délamerikaiasodó fragmentálódó társadalmat hozott el.

Mindezt súlyosbítja, hogy magyaroszágon valós társadalmi összetartás amúgy sincs, az áldozathbáztatás az általános norma, amit néha az időszakonként úgy-ahogy teljesítő gazdasági növekedés képes ugyan elfedni, de a legkisebb válság is úra belobbanthatja. Az időnként a sajtóban terítékre kerülő kiberzaklatás- és me-too botrányok elemzése is mutatja, hogy valódi áldozatsegítésnek sincs elég kiforrott intézméényrendszere és főleg nem belső kultúrája. Mennyi segítségre számíthat pl egy sexting-botrányba bekeveredett iskoláslány egy iskolaközösségben mondjuk egy nagyobb kiberzaklatási hullám idején? Egy picit talán javult a helyzet a 2008-as első elhíresült online bántalmazási botrányok óta - köszönhetően a témában megjelent szakértői cikkeknek - de a lemaradás így is nagy még.

P.S:

Bocsánat, a lemardt források:

[link]

[link]

[link]

A közös hatásmechanizmusok miatt. Például a kérdés utolsó mondata már elég szorosan vonatkozik a nankingi mészárlásra. A nankingi mészárlás már elemezhető a tömeglélektan eszközeivel, és összevethető az európai hadszintér hasonló eseményeivel.

A II. világháború eseményeinek tömeglélektani feldogozása nagyon kiterjedt. Egyik érdekes szeletköre a témának az, hogy a legszörnyűbb, nagyon sokáig utána is tabunak számító események miért a keleti fronton történtek, miért nem pl. a kirakatállamnak szánt Dániában. A válasz arra vezethető vissza, hogy a keleti fronton omlottak össze legteljesebben a korábbi állami struktúrák. Dániát Patyomkin-faluként mutogathtó kirakatállamnak szánták a nácik, szándékosan békénhagyták annak belpolitikai struktúráit. Középeurópában már bábállamok voltak, a keleti fronton viszont minden korábbi állami struktúrát szétzúztak. Itt nem volt fékje azoknak a jellegzetes tömeglélektani technikáknak, mint az ellenség dehumanizálása.

Kínában a japán megszállás idején nagyon hasonló volt a helyzet, az események a mi keleti frontunkéhoz volt leginkább hasonlítható.

Ahhoz, hogy az emberből megbízhatóan működő gyilkológépet lehessen felépíteni, a legtöbb rendszer nagyjából ugyanazokra az alapokra kell hogy építsen, mert ezeknek a céloknak az eléréséhez nahygából ugyanazok az alapul szolgáló pszichológiai mechanizmusok használhatóak ki.

Mivel bizonyos fokú empátia az emberrel veleszületetik (gyreklélektani kísérletekben), ezért bármiféle nagyobb totalitárius hadigépezettnek előbbe ki kell kapcsolnia. Ehhez általában az énvédő, kognitív disszonnacia redukciós mechanizusok használhatóak ki, különösen a projekció és a hasítás.

[link]

JAVITÁS

Mivel bizonyos fokú empátia az emberrel veleszületetik (gyereklélektani kísérletekben is kimutatható), ezért bármiféle nagyobb totalitárius hadigépezettnek ezeket előbb ki kell kapcsolnia. Ehhez általában az énvédő, kognitív disszonancia redukciós mechanizusok használhatóak ki, különösen a projekció és a hasítás.