A zsidók azért voltak sikeresebbek másoknál, mert többet áldoztak a gyermekeik taníttatására?

Nem egészen.

A középkori, újkori zsidó oktatás lehet, hogy megtanította a gyermeket olvasni (írni), számolni de nem terjedt túl egy vallási oktatáson (jesiva).

Inkább azért, mert történelmileg lenézett foglalkozást űztek. Ugye hitelezni és ezzel foglalkozni megvetett szakma volt, amit "rendes" ember nem végzett. A magas hivatalok, nemesi rangok pedig zárva voltak a zsidók előtt a vallásuk miatt. Így olyan szakmák felé terelődtek még, mint az orvosi, ami egy polgári foglalkozás volt akkor.

Így jelentős vagyon halmozódott fel egyes zsidó családoknál és nagy tudás is, hiszen ezeket nem tudod tanulatlanul végezni.

#1

Izraelben az ókori időkből is tártak fel falusi iskolák maradványait, meg eszközöket a gyerekek irás- gyakorlására.

Egyrészt az ókorban teljesen mást jelentett a "tudós", mint ma.

Másrészt pedig az a fontos, hogy akkor az egész lakosság volt művelt. Természetesen a művelt szót ókori értelemben mondom. Mindenesetre ez a műveltségi igény évezredek óta belenevelődött a népbe.

3-as!

Nemcsak Izraelben.

Amúgy a tatárlaki rováslelet bizonyítottan 40 ezer éves. Aztán ott vannak a sumer rovás leletek is.

Az adottság csak lehetőség. Kell a megfelelő környezet, hogy tehetség legyen belőle.

A zsidók is vándoroltak a világban, mint a cigányok, míg aztán megtelepedtek.

Teller Ede Nobel-díjas fizikus nyilatkozta, hogy ha nem magyar az anyanyelve, akkor egy középiskolai tanári szintnél nem jutott volna feljebb.

Mítosz, hogy a zsidó okosabb, mint bármely más nép.

6

Nem érted. Az irás ismerete az emberiség nagyon régi múltjára nyúlik vissza. Az izraeli leletekben nem az irás az extra, hanem az, hogy több, különböző FALUSI iskolában találták őket. Vagyis az, hogy az irás-olvasás tudása nem csak a kiváltságosaknak volt elérhető, hanem a nép minden réregében jelen volt.