Mi lehet a bajuk az ismerőseimnek velem, hogy kikerülnek? Veletek volt hasonló?

Rendszeresen fordult elő az elmúlt években, hogy korábbi munkatársaim, korábbi baráti köröm tagjai amikor megláttak az utcán kikerültek. PL: Az utcán amikor észrevett, direkt a másik irányba ment. Volt aki a buszon vett észre és direkt végigment a buszon és a másik felébe ült. Volt, aki a tömeg háta mögé ment a buszmegállóban amikor meglátott. Volt, aki úgy tett az utcán mintha valami fontosat nézne a telefonján, hogy ne kelljen észrevennie, pedig meglátott. Stb. Természetesen nem köszöntek. Többen kijelöltek a Facebookról. Ha társaságba futunk össze, akkor köszönnek és látszólag normálisan viselkednek velem, de egyébként ez van.

Velem lehet valami, mert a volt munkatársaim és a korábbi baráti köröm nem ismeri egymást. De nem értem mi vált ki ekkora ellenszenvet, hogy elkerülnek. Zárkózott vagyok, nem nézek ki jól, nehezen kommunikálok az emberekkel, de nem vagyok rosszakaratú, vagy bunkó. Leggyakrabban hulla fáradt vagyok, amitől lehet nem vagyok barátságos, de taszító sem lehetek ennyire emiatt.

Vajon mi lehet bennem ennyire gáz, hogy kikerülnek? Sokat gondolkozok rajta, de nem tudom. Volt, hogy rákérdeztem, a válasz az volt bocsi, de nem látott. Tudom, hogy látott.