Melyik emberi viselkedésforma a provokálóbb a galerik agressziójának kirobbantásához?
Aki olyanokat mond, hogy ne figyelj oda rájuk, tegyél úgy, mintha nem hallanád, majd megunják, annak halvány gőze nincs az egészről. A meghunyászkodás ezeknek maga a provokáció. Kíváncsiak lesznek, meddig tűrsz.
Bátorságra van szükség, de észre is. Ha nem csinálod okosan, túlerőben agyonvernek. Ha tudsz kapcsolatokat építeni, akkor a legjobb, ha összefogsz másokkal. Ha nem, akkor egy az egy ellen kell befenyítened valamelyiket. Ha megvered, szégyellni fogja a többiek előtt , hogy egyedül már nem volt akkora keménylegény, ezért nem mer szólni. Az is jó, ha megalázod sokak előtt.
Nekem a legutóbbi ilyen élményem jutott az eszembe, de az nem galeri volt. csak egy idióta egy munkahelyemen. Akkor egy gyárban dolgoztam, és ő lépett be később a céghez, én pár hónappal korábban. Eljátszotta a nagyfiút, hogy őt felfüggesztették már meg ő a nagylegény, én meg leoltottam. Hozzáteszem, én egy cingár gyerek voltam akkor ő meg egy jóval nagyobb darab srác. Egyszer együtt mentünk a teherliftben kettesben, ami iszonyat lassú, és jól megfenyegetett, hogy húzzam meg magam, mert megjárom, erre én ráléptem a lábára, egy lábammal az össz súlyommal, fél centire tőle, és bögdöstem, hogy bizony jobb lesz, ha ő húzza meg magát, és ezek után ha bajom esik, jobb lesz, ha megvéd, mert van rendőrbarátom, és nem okoz neki semmit az, hogy hamisan vádolja őt hivatalos személy elleni erőszakkal, vagy más egyébbel. nyüszkölve jött ki a liftből, többet nem szóltunk egymáshoz.
Az agressziót egyébként nem szabad annyiba hagyni, feljelentést kell tenni. Nem árulkodás az ilyesmi.
Mindenki azt fogja mondani, hogy kerüld a konfliktust.
A mesékben igaz lehet, de a való életben nem.
Engem fiatalon piszkáltak a suliban. Tűrtem, és féltem mert a szüleim úgy neveltek, hogy "hagyd, nem éri meg, ne foglalkozz vele" stb.
Aztán egyszer nem bírtam tovább, elszakadt a cérna.
Az egyik piszkáló gyereket úgy szájba vágtam, hogy kiesett elől a foga. 😂
A többi pedig utána békén hagyott.
Szóval én azt tanácsolom, hogy állj ki magadért.
Jobb lesz.
Köszönöm szépen a válaszokat! Most még azon gondolkodom, hogy egy ideális világban, az iskolán belül, az ilyen jellegű atrocitásokat azért tanári beavatkozással tudni kellene kezelni. Nem tudom, hogy van-e ilyen esetekre valamiféle "protokollszerűség" a mai iskolákban? Lehet-e valakinél érdemben panasszal élni?
(Visszaemlékezve az én személyes gyerekkori eseteimre, én nem mertem szólni senkinek sem. Tartottam attól, hogy megbélyegeznek, hogy spiclinek fognak tartani az osztálytársak ha szólok egy tanárnak és, hogy ezért majd utána jól kiközösítenek. Egyébként mások se mertek szólni és tűrtük a megaláztatásokat. Pedig voltak nagyon durva - véres - szituk is.
Nem tudom a mai gyerekek mennyire gonoszak egymással.
"Nem tudom a mai gyerekek mennyire gonoszak egymással."
Akik gonoszok, azok nagyon.
Szerintem épp ez a gond, hogy nem mernek, segítséget kérni. Kell.
És egy jó tanárnak kötelessége beavatkozni. Szülőnek is el kell mondani, ill. ott az iskolapszichológus. Ha a tanár nem avatkozik be, akkor az igazgatónak kell szólni.
Ja, ezek a genyák hitetik el, hogy spicliség "árulkodni" (magyarán segítséget kérni), hogy ne legyen következménye annak, amit tesznek, és tovább szivathassanak mindenkit. Hát nem.
Egyébként a családon belüli erőszak is így megy: nem szabad kibeszélni, mert akkor bajok lesznek... Aztán csinálja tovább. Ha egyszer összeszedné magát az illető, segítséget kér, netán feljelent, stb. akkor egyből más a felállás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!