Az idős emberek többsège mièrt nem èli a sajàt èletèt? Mièrt telepszik rà a gyerekekre, unokàkra?

Akkor itt a megbeszélés lehet a döntő. Össze kell ülni, megbeszélni a közös igényeket, gyereket is belevonva, hisz ha szivesen van a nagyszülönél, akkor miért ne?.

De úgy kell beosztani az együttléteket, hogy meglegyen az egészséges középút és mindenki elégedett legyen. Értelmes emberek között ez teljesen megoldható és akkor nem lesz sértődés remélhetőleg senki részéről.

Én lányommal voltam hasonlóan. Amíg nálam élt, úgy érezte, rátelepszem. Talán kicsit igaza is volt. Mióta elköltzött, kialakult egy újfajta rend. Én nem lógok rajta, ő viszont magától is rengetegszer jön, vagyis mikor ráér és kedve van. Mindenki akkor megy a másikhoz, mikor ráér és mindkettőnknek megfelelő. Tökéletesen működik. Beállt egy aranyközpút és mindenki elégedett. Bár nálunk még nincs unoka, ha lesz, már megkaptam, hogy készüljek fel, mert rám lesz passzolva :D

Nyugodtan, már alig várom, hogy jöjjön egy újabb mókás időszak az életemben.

Én az alábbi okokat látom:

- főleg nőknél, ez még egy olyan generáció, ahol a nőket úgy nevelték, hogy ők elsősorban anyukák, aztán majd nagymamák lesznek, az kell, legyen az elsődleges identitásuk... ha unoka, anyuka mellett van életük, nem lehet azonnal csicska hoppra ugrasztani őket bébiszittelésre meg miegymásra, akkor a női nem szégyenei

- nem mindenkinek vannak barátai, akikkel elmászkálhatnak ide-oda... sokuk nem is tartotta a régi barátokkal a kapcsolatot, mert inkább a gyerekekre meg a párjára koncentrált, vagy a barátok szintén a párjukkal meg a gyerekekkel voltak / vannak elfoglalva... aztán egyszerűen unatkoznak és magányosak

- szintén hasonló okokból egyszerűen nincsenek hobbijaik, amikkel le tudnák magukat kötni