Melyek azok a tulajdonságok, amik szimpatikusak lesznek egy másik emberben?

Ha lanyokrol van szo, akkor nekem elobb lesz szimpatikus egy mosolygos, eletvidam, nyitott lany aki keresi a kontaktot, mint egy olyan, aki mondjuk a telefonjat bamulja egesz nap, semmi jelet nem ad arrol, hogy szimpatikus lennek neki.

Hiaba nez ki jobban mondjuk az utobbi, ha az elobbin latom azt, hogy erdekelem, akkor egy bizonyos "szint" felett az elobbi lesz szimpatikusabb, de az utobbi semmikepp.

Kicsit mas szemszogbol megkozelitve a noies nok es a tradicionalis noi ertekek szimpatikusabbak nekem, mint azok a nok, akik ferfikent probalnak viselkedni egy kapcsolatban. Itt most nyilvan nem arra gondolok, hogy egy nonek a haztartasban lenne a helye, mert nem, hanem arra, hogy a nemi szerepek mintha elkezdtek volna felcserelodni / semlegesedni es engem nagyon zavarna, ha egy no mellett nem tudnam magamat ferfinak erezni (es forditva is).

25F

Egy nőnek az az impozáns, ha egy férfi:

- magas

- jó a humorérzéke

- okos

- sportos

- határozott

- jól ápolt (keze, stb.)

Egy fiúnak meg az tetszik egy nőben, ha az:

- szexi, mosolyog

- ha csak őt szereti

Ha a fentiek megvannak, akkor már mehet is a szex, ha kitisztul a fejük, akkor talán elkezdik megismerni a másikat, ekkor vagy rájönnek, hogy nem illenek össze csak szex volt, vagy megházasodnak... :-)

De az egész ennél is egyszerűbb, az emberek csak ezért bonyolítják el! :-)

Pozitív gondolkodás, mosolygás (még a szeme is mosolyog), vidámság, életszeretet, harmonikus testi-lelki egyensúly, egészséges mozgásban gazdag életmód, van önkritikája, reális önképe (pl. ha valaki elhízott, akkor nem préseli bele magát olyan ruhákba, ami csak a vékonyabb társaiknak áll jól), foglalkozik önismerettel, képes felelősséget vállalni tettei után, nem kifogásokat keres, nem hibáztat másokat, ha valami neki nem sikerül, szereti a természetet..stb.

Ha valaki rendben van lelkileg az kihat a külső kisugárzására is.

Nekem attól lesz valaki szimpatikus, ha nem azt látom rajta, hogy be van fosva meg be van gubózva. Annyi ember retteg a többitől elsőre és baromi illúzióromboló, hogy mindenkinek a seggéről úgy kell lefeszíteni a kagylóhéjat.

Szeretem, ha valaki szívesen beszélget másokkal (nem feltétlenül a magánügyeiről, bármiről, csak keresse a kapcsolatot), nyitott, közvetlen. Nem tépi a száját, hogy hogyan szóljon hozzám, nem fél tőlem, hanem teljesen természetesen szóba elegyedik velem.

Szeretem, ha valaki jó hallgatóság, de nem csak hallgat, hanem aktívan részt is vesz egy beszélgetésben. Onnan tudom, hogy igazán figyel, hogy ő is be beleteszi a gondolatait.

Szimpatikus az egyenes testtartás, határozott kézfogás, tiszteletteljes és határozott bemutatkozás, köszönés. Kifejezetten kedvelem, ha valaki meg tud köszönni dolgokat, ki tudja fejezni, ha valamivel egyetért, ha valamiben esetleg nincs otthon. Tud alkotni véleményt is akár, nem fél nem egyetérteni. Ezt a fajta felvállalást kedvelem.

Én szeretek poénkodni, nem kell rajta nevetni, mert tudom, hogy némelyik nagyon szar, de igyekszem nem bántó lenni természetesen. Szeretem, ha a másik ezt lazán kezeli és nem vág arcokat rá, illetve nem veszi gúnyolódásnak, sértő célzásnak. Örülök, ha valaki laza és poénkodik.

+1

Ha valaki szimpatikus, annak szeretem a tudtára adni, hogy szeretném vele tartani a kapcsolatot. Van, hogy megjegyzem, hogy "ezt majd egy ital mellett megbeszéljük". Hiába vagyok nő és ebből adódóan hiába félreérthetetlenebb a számból ez a mondat, egyszerűen a nők valamiért ösztönösen összehúzzák magukat és bezárkóznak, ha szeretnék velük menni valahova (akkor is, ha amúgy kedvelnek, mint később kiderül). Én örülök neki, hogy ha valakivel emberileg passzolunk és ő is így érez, akkor megvan kezdettől ez a "gyere nővérem" hozzáállás.

De úgyis le leszek pontozva, mert néhány kérdésnél már rájöttem, hogy az emberek többsége gyűlöli a magamfajtákat és irritálónak tartja. Na mindegy, nekem ezek a szempontjaim.

Ha a kérdésedre válaszolnék a kisugárzást irnám ami egy alap tulajdonság, ez vagy tetszik valakinek vagy nem.

Nem változtatni kell, hanem önmagad lenni, és ezt vagy elfogadja 10/6 azaz 4 tehát ennek az aránynak is örülni kell, nem lehet mindenkinek megfeleni. Lehet az is, hogy nem olyan közegben mozogsz.

Én pl 100 munkatársból 1-2 emberrel voltam egyhullámhosszon akik értették a gondolkodás módomat.

A meglátsz valakit és megakarod ismerni, szintén egyfajta rokon érzés lehet, érzed a kisugárzását, érzed a vibrációját, érzed, hogy ő hasonló, mint te, de és itt jön a de, nem mindig van forditva, hogy ő is annyira meg akar ismerni. Velem ilyen számtalanszor előfordult, szinte a rajongásig akartam megismerni, és ezt kihasználva , csak egyoldalú lett, ami nagyon fájó tud lenni, ha kihasználják ezt az érzést, mikor valakin azt látják, hogy nagyon szeretné megismerni, de ő nem viszont annyira mélyen…de közben élvezi ezt a játékot..

4-essel nagyon egyet tudok érteni.

Számomra az tesz valakit szimpatikussá, ha oldott, könnyen kommunikál, és természetesen van benne valami elemi kedvesség és empátia.

Az is szimpatikus, ha gyorsan, frappánsan tud reagálni, és ha szépen beszél.

#4 és #6: Gyerekek ez mind szép és jó, de ha elolvassuk, amit írok, abból mindig az derül ki, hogy: én szeretem ha ilyen vagy, én úgy gondolom, hogy az a jó, ÉN nem szeretem ha valaki ilyen, ÉN tudom milyenek az emberek.

OK, TI tudjátok milyennek kellene lennie a másiknak, ezzel csak egy probléma van, az emberek bár sok mindenben hasonlítanak, de nem egyformák.

Mellesleg ti is olyanok vagytok, amilyeneket másoktól elvártok, hogy legyenek? :-)

#7

A kérdés nem az, hogy mit várunk el, hanem mitől lesz valaki szimpatikus.

Egyszerűen van néhány dolog, amitől valaki rögtön szimpatikus lesz, és szó sincs társkeresésről sem.

#6 vagyok.

#8: "Egyszerűen van néhány dolog, amitől valaki rögtön szimpatikus lesz..." ...valaki meg egyből nem.

Na, ezen van a lényeg!

Pl. a politikai pártokra sem azért szavaznak az emberek, mert azzal a párttal ő teljes mértékben egyetért, hanem merő szimpatizálásból, mert tetszik neki az adott politikus megnyílvánulása, vagy mert alapból utálja a másik pártot.

#9

Szerintem kár összekeverni a politikai tudatosságot (vagy annak hiányát) az egyszerű szimpatizálással.

Egyszerűen a kérdésre válaszoltunk, hogy számunkra mi az, ami rögtön szimpátiát kelt. Kár tagadni, hogy mindannyian "előítéletesek" vagyunk, valaki számunkra megkapó, van akit meg észre sem veszünk. Szerintem ebben nincs semmi kivetnivaló.