Szoktál hazudni?

Nem. Viszont olyan szinten nem, mikor mar nem normalis. Tehat a legelemibb onvedelembol vagy mas iranti kegyelembol sem. Tanulnam, hogy neha jo szandekbol tudjak.

Utálok hazudni és nem is csinálom jól, főleg szemtől szembe. De vannak helyzetek és személyek, akikkel kapcsolatban jobban járok ha hazudok. Pl. anyám felhív valami hülyeséggel és tudom hogy vergődni kezdene ha x választ mondok, ezért y választ mondok. Agysejteket spórolok vele. Egyébként még idegeneknek is ritkán hazudok, barátoknak meg soha.

Én amúgy maximum kegyeshazudni szoktam, vagy ha valami apró dologról van szó és nem számít semmit, akkor szoktam hazudni, hogy most azon ne akadjon el a beszélgetés. Inkább blöff, mint hazugság. Most olyat nem szoktam, hogy nekem Rolex karórám van és most nézz fel rám, mert gazdag és menő vagyok. Tehát ilyen jellegű hazugság meg se fordul a fejemben. Nincs órám, de ha lenne, csak sima paraszt időmutató óra lenne. Na, de érted.