Ha valakinek esze ágában sincs magas életkort megélni, és ezért szándékosan egészségtelenül él, mekkora eséllyel teljesíti be életcélját 60 éves kora előtt?

D:D:D én már 30 évesen tönkre tettem ez miatt magam drog,pia ilyesmi...(na jó olyan nagy bajom nincs) de nem hiszem hogy 60 évig fogok élni.

Daganatos betegségekkel együtt is lehet élni nagyon sokáig, szóval ez nem egy jó ötlet. Inkább csak megnehezíted a saját kilátásaidat és a hozzátartozóid életét, mert nagybetegen majd valaki muszáj lesz rendezzen, főzzön rád, cserélgetni a pelenkádat/ágytáladat. Rákos nagyszülővel ez nálunk egy évtizedig ment.

Hívd a lelki segélyhívót... Nem vicc.

Irány a pszichológus kérdező

Hát ha már ide születtünk ebbe a világba azért nem mindegy hogy hogyan és milyen tartalmasan éljük.Én ezzel úgy vagyok hogy ha durva életromlás következne be pl elveszteném a munkahelyem és tényleg mindent megpróbálnák hogy találjak újat de tartósan nem találnák ezáltal nem tudnám fizetni a csekkeket és elveszteném a házam nos akkor jogosan merülne fel bennem hogy vajon köteles vagyok szenvedni? nyomorogni? a kilátástalansággal együttélni?Én bizony akkor gyorsan itt hagynám ezt a valóságot.