Hogyan segíthetnék anyának legyőzni ezt a félelmét? Már ha akarja.

A helyzet az hogy anyum 42 éves, nem sokat utazunk, pont ezért. Rettentően fél az eltévedéstől. Olyan szinten hogy a mi városunkban ahol lakunk se mer olyan kis utcákba bemenni amit ő nem ismer, nem járt még arra. Azt vettem észre hogy ahova szoktunk járni helyek, éttermek stb. már azokat is eltéveszti, teljesen más irányba menne. Budapestre csak úgy tudok vele menni ha a Nyugati vagy Keleti környékén maradunk, retteg Pesttől, mintha nem is tudom hol lennénk. Hiába mondom neki hogy anya, én tudom az utat, nem tévedünk el, vagy 100x megkérdezi hogy akkor hogy jutunk el oda, milyen buszra kell szálni... És azt mondta egyszerűen nem bízik bennem.

Tehát mindig kell egy ismerős aki ott lakik akárhova megyünk. Annyira sok fele szeretnék menni, anya is nagyon világot akar látni, de ilye szintű félelemmel én nem tudok vele mit kezdeni, mert bennem sem bízik. Már úgy vagyok vele inkább keresek útitársat ha utazni akarok, mert vele sehova nem lehet. :(

Hozzáteszem sose volt olyan hogy eltévedt vagy eltévedtünk volna bárhol is, meglát egy számára teljesen idegen környezetet és lefagy, kész vège, pánikol. Hiába adom neki oda a térképet, mellesleg ott a gps, google térkép, annyi minden lehetőség van hogy eligazodjon az ember, de még a térképpel is teljesen magatehetetlen. 21/L