Milyen tanácsokat tudtok adni ebben az esetben?
17 éves fiú vagyok. Mindig is úgy éreztem, más vagyok mint a többi, de az utóbbi időben utánaolvastam, és rájöttem, hogy hiperérzékeny vagyok. Utálok iskolába járni. Folyamatos szorongást vált ki belőlem az a sok ember és történés. Ha valaki már csak rosszul néz rám, ne adj Isten valami támadó lépést tesz, teljesen összeroppant érzelmileg. Az éles hangok is zavarnak, meg a nagy tömeg. Néha azt érzem, hogy elvonulnék egy sötét zugba, és kiengedném az érzelmeimet.
Csomó lánynál lett volna esélyem, de nem állok rá készen érzelmileg, hogy legyen egy kapcsolatom.
A családomban hasonló attribútumokkal rendelkező ember volt már, egyiknek nem volt családja, másik meg alkesz lett, mert nem bírták elviselni az erős érzelmeiket.
Ez a legmélyebb szorongásom, hogy valaha olyan céltalan életet fogok élni, mint ők, és ebben az a legszomorúbb, hogy ez a hiperérzékenység veleszületett dolog, szóval változni se tudok.
Egyenlőre sikeres az életem, jó iskolába járok, jók a jegyeim, jó egyetemre fogok járni. Viszont hogy tudok túllépni azon az érzésen, hogy nincs jövőm, nem lesz családom, és egyedül fogok meghalni, mint az a többi rokonom?
Sok a gatlas, nagy az onbizalomhiany, esetleg pesszimista is vagy, lehet gyerekkorodban traumakat eltel at ahogy irtad, hogy alkoholizalt valaki meg nem volt csaladja es ezekt most jonnek ki nalad.
Van egy rossz hirem. Ez a szorongas sosem fog teljesen elmulni, es ha hagyod a levegoben logni, egy kis depresszio is beuthet.
Van egy jo hirem, ha akarsz ezen javitani, akkor ez az egesz enyhulni fog.
Kezdj el jarni egy pszichologushoz es ertsetek meg a gatlasaidat.
"Csomó lánynál lett volna esélyem, de nem állok rá készen érzelmileg, hogy legyen egy kapcsolatom."
Akkor szerinted mi a gatlasossag?
Az, hogy nem látom azt, hogy ebből egy boldog kapcsolat jönne ki, az nem gátlásosság, az érzelmi labilisség.
A gátlásosság az azt jelenti, hogy a boltban az eladó 200 Ft-ot rászámol az árura, én meg félek kikérni ezt rajta.
Egyreszt nem ezt irtad a kerdesben hogy te azt vonod kerdore hogy boldog kapcsoalt legyen belole
Masreszt ugy latszik nem vagy teljesen tisztaban a gatlasossaggal.
Remelem most mar azert atlatod.
Mindenképp keress meg ezzel egy pszichológust/pszichiátert és kérj rendes diagnózist - ha papírod van a problémádról, például az iskoládban is kéretsz könnyítéseket. Akár azt, hogy magántanuló legyél, vagy ne kelljen teljes időben bejárnod. De sokat segíthet az is, ha ,,csak" szakirányú segítséget kapsz.
Veszélyes dolog az öndiagnosztizálás, sokféle pszichés állapotnak, betegségnek vannak hasonló tünetei. Hiperszenzitivitás vagy szociális szorongás, esetleg enyhébb autizmus spektrum szindróma, vagy csak szimplán valamilyen trauma utóhatása, PTSD is lehet, a nem megfelelő otthonci szocializáció hatása.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!