Normális vagyok ha folyamatosan azon agyalok hogy mit beszélhetnek rólam az emberek?

Folyamatosan úgy viselkedek, mintha az emberek látnák, hogy mit csinálok, még akkor is ha otthon vagyok egyedül. Nem idegenekre gondolok, hanem régi/jelenlegi ismerősökre. Ezt nehéz elmagyarázni, remélem érthető lesz, de ha például az utcán sétálok a fejemben különböző szenáriók játszódnak le, hogy valakik akik ismernek látnak és rólam beszélnek, esetleg valaki teljesen más akit szintén ismerek meg mögöttük sétál és hallja, esetleg beleszól a beszélgetésbe és folyamatosan plusz emberek jönnek be a képbe. A legfurább az egészben az,hogy az elképzelt szenáriókban nem negatívan beszélnek rólam, hanem mindig pozitívan. Már zavaró néha ,hogy akármikor sétálok csak ezek játszódnak újra és újra az agyamban, különböző beszélgetések teljesen különböző és eltérő emberek között akiknek tényleg közük nincsen egymáshoz és ha próbálok is másra gondolni nem megy. Ez persze hála égnek csak utcán van, otthon nem annyira. Biztos vagyok benne, hogy ez borzasztóan egoistának hangzik, de mintha magamat isteníteném mások szerepében a fejemben. Valaki? Dilis vagyok?