Befolyásolnak az emberek?
Vannak olyan emberek a környezetemben akikre felnézek, akiket csodálok. De amikor vele beszélek, ez eszembe sem jut csak miután elment. Olyan érzés, mintha egy hírességgel beszélnék.
Tudom, hogy ezek csak ilyen érzelmi hullámok, és valószínűleg ha nem gondolnék ilyenekre, nem így kezelném utólag a helyzetet, hogy csak ámulok és bámulok rá, meglepődök, ha ő sem tökéletes, de valahogy nem tudom elfolytani magamban ezt.
Valaki érzett már valami hasonlót? Mi lehet erre gyógyír?
18/l
Régi a kérdés, de lehet még aktuális.
Én mindig tehetségtelennek, átlagon alulinak, butának éreztem magam másokhoz képest. Azt hittem mások több dologhoz értenek. Ettől függetlenül sosem csodáltam senkit, rajongani képtelen vagyok.
Akkor fordult a kocka amikor elköltöztem 19 évesen otthonról. Szembesültem azzal, hogy az emberek egy jó része hülye, mint a segg és az egyetlen használható tulajdonságuknak, az önbizalmuknak és a szerencséjüknek köszönhetik a karrierjüket. Aki meg tényleg ügyes és elismerem (nem bálványozom), az is ugyanúgy hibázhat, akárcsak én. Munkában rengetegszer láttam ahogyan mások hibáznak, milliószor csapott pofán, hogy bármilyen ügyintézésbe kezdek az életben mindenki hebeg-habog, azt sem tudják hol vannak.
Azóta sok téren én is átlagosnak érzem magam. A külsőmmel és a toomuch jellememmel nem tudtam egyelőre kibékülni.
Neked hogy megy a jellemfejlesztés?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!