Mi okozza azt, hogy egy fiatal személy állandóan csak a múltján rágódik és nem érdekli sem a jelen, sem a jövő?

Én is ilyen vagyok. A múlt egyszerűen jobb volt. Az életem nem úgy alakult, ahogy akartam. Hiányzik a régi környezet, a régi társaság, a régi barárok, a régi emberek, akik már nem lehetnek velünk.. A régi, gondtalan élet

Plusz az emberek belefásultak ebbe a covid időszakba, szerintem az emberek többségének hiányzik 2019 és az az elötti időszak

Nem igazán értem az első kérdésedet... mármint, megválaszoltad te magad... Gondolom, nem kell, hogy azt válaszoljam: nem motiválják azok a lehetőségek, amiket maga előtt lát.

Ami a másodikat illeti: nem igazán lesz semmilyen következménye; meghalsz, ahogy mindenki. Talán a mennybe kerülsz. Talán nem.

Van, aki úgy gondoljam, érdemes arra törekedni, hogy ezt az életet mégis csak tartalmasan töltsük el. Ha úgy érzed, fontold meg ezt a tanácsot...

Visszakanyarodva még az elsőhöz: akár meg is próbálhatsz keresni magadnak egy másik életutat, talán valami teljesen mást kipróbálni, vagy valami olyat, ami hajaz arra, amit régem szerettél.

Rosszul értelmezem a kérdésedet esetleg? Valami mást szerettél volna feltenni?

1. Példakép, mentor hiánya. Olyasvalaki akinek az életét, eredményeit stb. nézve inspirálva lennél. Aki nem a szavaival hanem a tetteivel, az életével elvonná a figyelmedet a múltról és a jelenben mutatná az utat egy élhetőbb jövő felé. Az ilyen ember manapság ritka mint a fehér holló.

Vagy

2. Egy kellően kemény csapás hiánya az életben. És ezt nem úgy értem hogy azt kívánom bárcsak megtörténne másokkal, csak vannak emberek akik ilyenkor döbbennek rá teljesen váratlanul hogy több van bennük mint hitték volna. Nehéz megmondani kinek járható út ez mert ugyanarra a nehézségre egyesek jól reagálnak és összekapják magukat a környezetük legnagyobb meglepetésére míg mások még inkább összeomlanak.