29évesen öreg vagyok már hogy meg tanuljak arcokról érzelmeket olvasni?

Igen, a figyelem csodát tesz!

Most ne menjünk abba bele, hogy ez mitől lehet, inkább azzal foglalkozzunk, mit tehetsz ellene.

Az emberek megfigyelése sokat számít, illetve akár rá is kérdezhetsz érzelmekre a közelebbi kapcsolataidban. Pl. "Most haragszol rám?" "Jól látom, hogy nagyon örülsz valaminek?"

Ezek ártatlan kérdések, nagyon kevés ember van, aki nem válaszol rájuk, neked pedig sokat segíthet.

Ugy altalaban mondva biztos ez is fejlesztheto, ha sokat foglalkozik vele az ember.

Ha jol ertem, itt ket problema van. Eloszor az arcmimika felismerese, es utanna annak az ertelmezese. A masodik az biztosan megtanulhato. De ha mar felsem tunik az, hogy megvaltozott az arc, hat akkor eleg nehez kiindulni.

Ez egy pszichiátriai probléma is lehet.

Nos, ez egy ösztönös dolog kellene legyen, ami még kisgyermekorban kialakul és nyilván csiszolódik az évek alatt. Az érzelmek felismerésének spontán és azonnal kellene működnie. Ez nem úgy van, hogy nézed a kollégád és azon töprengsz, vajon milyen érzéseket tükröz épp az ábrázata.

Én egy pillanat töredéke alatt levágom, mi forrong épp a másik

emberben, mondjuk ez már a másik véglet, sajnos sokszor azonnal át is ragad rám a hangulatuk. Én sem tanultam. Egyszerűen ilyen vagyok.