Hiába a feminizmus, ennek ellennére még mindig patriarchális társadalomban élünk?

Ha a magyar rögvalóságot nézzük, akkor igen. Sok olyan probléma van a nyugati világban is, amit meg kellene oldania a feminizmusnak - a közel-keleten meg pláne. Ehelyett a libsi feminista-értelmiség nonszensz dolgokkal foglalkozik sok esetben.

Magyar példákon keresztül: a hétköznapi élet megszervezésében sokszor nem érvényesülnek nő- és anyukabarát megoldások. Sok helyen nincsenek jól kivilágított, bekamerázott megállók a tömegközlekedésben, ahol biztonságban éreznéd magad egyedül nőként sötétedés után. Ha szexuális zaklatás ér, hiába teszel feljelentést a rendőrségen, már ha egyáltalán foglalkoznak vele, de te mindenképpen te szégyenkezel miatta, és gyakorlatilag semmilyen következménye nincs. A tömegközlekedés abszolút nem arra lett tervezve, hogy gyerek és anyukabarát legyen, kényelmesen meg tudja oldani mondjuk egy egyedülálló anya a bevásárlását, gyerekek leadását iskolába-oviba. A várostervezés-középületek tervezése - főleg vidéken szintén nem anyukabarát. Sok helyen a sétálóutcákat is olyan idióta macskaköves burkolattal rakják le, hogy azon nem lehet babakocsit tolni. Megy a családbarát propaganda ezerrel, de mikor arról van szó, hogy a hétköznapi életben mi lesz a gyerekekkel-anyákkal, már nem érdekelnek senkit. A családon belüli erőszak-gyermekbántalmazás esetén is kevés lehetősége van sajnos a nőknek, nehéz valódi segítséghez jutni.

Mindennek a hátterében az áll, hogy általában a döntéshozók-építészek-tervezők olyan 40-60 körüli férfiak, akiknek még a felesége sem szembesült ezekkel a problémákkal, mert személyzet szolgálta ki őket, 2-5 kocsi van a háztartástban és nem az asszony járt bevásárolni bkv-val 2 gyerekkel a hóna alatt.