Ez mennyire közönyös hozzáállás? Kéne változtatnom?

Mások segítésével kapcsolatban olyan vagyok, hogy leginkább akkor segítek, ha segítséget kérnek. Illetve, ha rákérdezek esetleg én, hogy kell e segítség, és azt mondják, hogy nem, akkor nem fogom mégegyszer megkérdezni, és noszogatni sem, hogy ugyan nem gond. (Azért nem, mert nem akarok tolakodó lenni, ha kell valami, szóljon.) Illetve nem nagyon szoktam nagy dolgokban segíteni, mert nem tudok. Inkább csak hétköznapi jóindulat az én segítségem. Illetve, hogy meghallgatok másokat, de tanácsra nem mindig futja. Ez mennyire rossz, mennyire kevés? (Mivel nem kérnek túl gyakran segítséget tőlem, így nem is nagyon szoktam.)