Nem tudom mit kezdjek az életemmel, hogyan tovább?

szerintem lépj le onnan baba amint van rá lehetőséged.

bérelj 1 szobát,ha nem jön ki a lédből saját albi,de szerintem menj.

ha kikerülsz ebből a beteg légkörből szerintem helyrejössz.

ez a hányás,szó szerint azt jelenti,hogy annyira undorodsz ettől a szitutól amiben élsz,hogy behánysz tőle.

ha szabadulni akarsz tőle,akkor logikus,hogy ki kell lépned ebből.

akkor meg mozdulj ki barátnőkkel és piázzatok 1et:)

azt mindenhol lehet,ahogy nevetni is mindenhol lehet.

vagy edzésen fáraszd ki magad annyira,hogy ne legyen erőd az aggódásra.

Azért akarod végigszenvedni a mesterképzést, hogy legyen egy semmilyen papírod róla, eközben meg egyre inkább mész tönkre általa? Egy ilyen szorongós ember számára (amilyen én is vagyok), hosszútávon nem fenntartható egy ilyen állapot, mert meg lesznek a súlyos következményei lelkileg, fizikailag is, ha nincs kezelve. Márpedig úgy látom, hogy nincs rendesen!

Meg kell szüntetni a szorongás okát. Ha javul az állapotod, akkor újból meg lehet kísérelni az egyetem/munkahely lehetőségeket, viszont addig nem tenném. Ha nem sikerülne rendet teremteni magadban szakember által sem, akkor meg vagy leszázalékolod magad vagy olyan helyre költözöl, olyan minimális munkát végzel, ahol a legkisebb mértékben jelenhet meg a szorongás.

Őszintén, szerinted ha 10 év alatt sem segített semmi, és ha netán ezt 30 év után is elmondhatnád majd, milyen roncs lenne belőled akkor már?...

A gyógyszerek sosem fognak gyógyulást biztosítani, azok csak a tüneteket enyhítik egy darabig.

Csináld azt amit szeretnél,én pl 2 év után ott hagytam a második sulit ahol ha még maradok 1 évet lett volna még egy szakmám de nagyon rossz érzés volt oda járni,egyszerűen nem akartam azt csinálni mert nem szerettem,szorongatam és mondtam itt az ideje be fejezni mostmár,igen be is fejezem.

Majd mondtam magamnak ki próbálom a sofőrködést,egyből nemzetközi szinten furgonon,olyan gyorsan történt minden,hirtelen annyi új dolgot tapasztaltam,sokat kellet dolgozni nem napi 8 órás vagy mint a kamionosoknak maximum 15 óra munka idő ha nem sajnos többet is,kevés alvás,olykor futárkodni kellet idegen országban.

Jöttek a múltból a bajok,szorongás stb..

Ezekután még magányosnak is éreztem magamamat hiszen teljesen egyedül voltam 2-3 hétig,azt 1-2-3 nap otthon és ellőlről minden, ki is buktam 22 évesen több hónap alatt.

De legalább megpróbáltam,mostmár tudom hogy ez nem az utazásról szól,nyaralgatsz ott magadnak mellette dolgozol is,sajnos ez nem ilyen,lehet hogy szép helyeken jársz sőt ez biztos is amikor nem az autópályán megy az ember de ha már tényleg fáradt és minden baja van mind hiába mert élvezhetetlen az egész,hiába mész a tenger mellett csak annyira van időd hogy lőlj egy képen aztán go mert express munka és ha késel ködbér,életemben nem stresszelem ennyit mint ez idő az alatt,szóval mostmár tudom hogy ez tényleg nem a legjobb dolog így a kamionos jogsit sem kezdem el mert nem akarok napi 13-15 órákat dolgozni és az ipari parkokban meg az autópálya parkolólban le élni az életemet semmi pénzért sem.

Én úgy gondolom amit nem szeret az ember azt jobb be fejezni,tudom nem könnyű mert én is szenvedtem sofőrként is annyit dolgoztam hogy már enni sem volt erőm (fogytam is) csak le dőlni valahol pár órára majd arra ébredni hogy rám hívják a rendőröket is stb...

Szóval bocs össze vissza beszélek,szerintem kezdj el másban gondolkodni,új dolgokat ki próbálni,tudom nem könnyű de ha el is buknál meg próbáltad és még az édesapád is tud segíteni,most még akármit ki próbálhatsz amit ajánlok is mert ha nem teszed az egész életed során bánni fogod hogy nem próbáltál meg mást.

Nem szeretnék okoskodni,de ha most nem szereted amit majd csinálni fogsz tegyük fel napi 8 órában csak,mi lesz később?

Én is így voltam azzal a bizonyos szakmával amit 2 év után fel adtam,pedig 1 év múlva meg lett volna és jól is kereshettem volna vele ha nagyon jó vagyok benne de egyszerűen nem ment tovább.

Fiatal vagy még,nagyon ügyes és kitartó vagy,annyi lehetőséged van még az életben olyan dolgokat csinálni amit te szeretnél hogy csak na,én biztosan tudom hogy amit akarsz azt biztosan el tudod érni,egyszerűen már csak azt kell ki találnod mi az-azok az új dolgok amiket ki szeretnél próbálni?

Annyi videó van az interneten ami mondjuk hasznos is,érdemes lenne ezeket hallgatod,nagyon fontosnak tartom azt is hogy önismeretet végezz magadon de komolyan ez lenne a legelső dolog amit javasolnák neked.

Sajnos igazából nem ismerlek,de biztosan egy kedves aranyos személy vagy,aki amit akar azt el is tudja érni lásd az egyetemet,le tudsz győzni mindent csak légy erős.

Nem könnyű megtalálni a boldogságot de nem is lehetetlen,csupán először is meg kell ismerni saját magadat,le kell zárni a régi rossz dolgokat (tudom nem könnyű),eközben találni olyan célt ami egy kicsit is érdekel.

Sok sikert,kitartást,tudom hogy képes vagy rá és jövőre már teljesen egy új ember leszel.