Fiatalokkal egyes felnőttek miért barátságosak?
Míg vannak akik alapból direkt szemétkednek velük.
Pl. még gimis és egyetemista diákmunkán ugyanazon a munkahelyen az egyik műszakvezető arrogánsan direkt szétrakott mindenkit, mondván hogy "itt nem lesz beszélgetés, dolgozni járunk ide", addig a másik műszakvezető azt is megkérdezte kivel tudunk jól dolgozni együtt, kivel szeretnénk (!!!) és úgy rakta a sorra a diákokat.
Az arrogáns műszakvezető meg pont az ellenkezőjét csinálta: pl. látta hogy egy diák srác meg lány kezd jóban lenni, akkor elintézte hogy másik műszakba kerüljenek.
A barátságos műszakvezető csak annyit kérdezett mosolyogva, hogy "A munka attól menni fog?" és ha tehette egymás mellé osztotta be őket, ebédszünetre is mehettek együtt stb.
És még egy csomó ilyesmi. Mitől válik két ember ugyanazon a munkahelyen ennyire különbözővé?
Szerintem erre nincs semmiféle különleges válasz. Az egyik ilyen, a másik olyan.
Ez a két módszer létezik és kész.
Valaki az egyikre esküszik, mert szerinte nem működik a munka haverkodással együtt.
A másik meg az ellenkezője.
Ez így van ahogy az első mondja. Én is a barátságos vonalat képviselem a munkahelyen, és sokkal többre jutok vele, mint az arrogáns kollégáim. Nekem mindent sokkal szívesebben csinálnak a kollégák, és sokkal flottabbuk tudunk együtt dolgozni.
Viszont, ha a jóindulatommal visszaélni szándékosan és többször is, akkor nem vagyok utána jópofa.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!