Miért lehet az, hogy nekem gyakorlatilag senki se szimpatikus?
Ez nekem elképzelhetetlen. Ha valaki extra kedves veled, akkor is unszimpatikus? Pl egy padon ülsz, és mikor felállsz onnan, véletlen ottmarad a telefonod, és valaki ezt látja, és utánad szalad a telefonoddal. (Velem megtörtént.) Ezek után is úgy érzed hogy ez mennyire egy unszimpatikus ember? Ezek után is az van benned hogy vele mondjuk tuti soha nem akarnál barátkozni vagy csak beszélgetni?
Azért minden nap történnek az emberekkel ilyen idegenek által elkövetett kedvességek, és az alapján alakul ki a szimpátia és az unszimpátia, ahogy az adott ember viselkedik velünk.
A családodat szereted? Párod van? Barátaid? Tehát akik hozzád tartoznak, azokkal sem szimpatizálsz? Csak mert akkor valami pszichikai kórkép áll fent. Én nen akarok itt látatlanban diagnosztizálni és szociopatázni meg pszichopatázni, de ezek is benne vannak a pakliban, érdemes lenne kivizsgáltatni.
#3 hát nekem valami olyasmit akar jelenti, hogy valaki, akivel valamennyire tudsz azonosulni, valaki, akihez valami pozitív vonzalmat érzel, ösztönösen. Azért nehéz megfogalmaznom, mert például azt nem jelenti, hogy szívesen barátkozok e vele. Ugyanis az alapján barátkozok, hogy kit látok érdekesnek, és egy unszimpatikus ember is lehet az. És akkor barátkozok vele. Volt is ilyen barátom.
#5 az nekem még messze van.
#6 ne úgy képzeld el, hogy mindenki unszimpatikus. Inkább úgy, hogy van aki semleges és van, aki unszimpatikus. De egy idő után ő is semlegesség válik. Szóval az unszimpátia nálam nem stabil érzés. Így képzeld el, az emberek nagy része semleges. Ha valaki nagyon kedves, akkor rajta látom a kedvességet, de ettől nem lesz szimpatikus, csak kedves. Örülök, hogy segített, ha visszadja a telefonom, de akkor is, ha érzek iránta valamit, akkor az inkább a hála.
Nem szimpatizálok a hozzám tartozókkal sem. Ugyanakkor van akit meg kedvelek, de a kedvelés is azt jelenti, hogy érdekes/kellemes/szórakoztató a karaktere. De annak ellenére, hogy kedvelem, nem vonzódok hozzá, nem azonosulok vele. Barátaim vannak, mert mint mondtam nem érzelmi szimpátia, hanem az érdekesség alapján barátkozom.
Vagy ez is szimpátia? Amiről én beszélek? Lehet, hogy mégis érzem, csak annyira pontosan akarom megfogalmazni, hogy az alkotókra bontom és így külön értelemben tűnik? Az egy érzelem magában, vagy több érzelem együttes jelenléte?
Nem tudom, mondjátok meg, akkor most ez is a szimpátia egy fajtája, vagy ez más?
Ha kedvesnek találunk valakit, az már szimpátia. Szerintem a vonzóságot kevered a szimpátiával. Ahogy megfogalmaztad, az alapján azt gondolom hogy nálad az a szimpátia, mikor valami számodra nagyon különleges emberrel találkozol akiért azonnal odavagy, mert egyszerűen magához vonz mint az éjjeli fény a molylepkét. Ez nagyon ritka szerintem mindenki életében, hogy ilyennel találkozik.
A szimpátia egyszerűen az amikor valakit kedves, kellemes embernek tartasz, és pozitív élményed van vele, az unszimpátia amikor valakivel kapcsolatban rossz élmény ér, mondjuk beszól valami miatt vagy eléd tolakodik egy sorban. A semleges meg az amikor semmi tapasztalatod nincs vele, mert mondjuk csak látod elmenni veled szemben, nem tudod besorolni sem a pozitív, sem a negatív fiókba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!