Nem érzitek úgy, hogy a múltban jogtalanul és igazságtalanul szenvedtetek el megannyi sérelmet, bántást, megalázást ? Családi problémák, viszályok a múltban, áruló és hűtlen barátok, sikertelen, kudarcba fulladt próbálkozások, csalódások.

Az eddigi életem során engem is sokféle sérelem ért. Engem talán az tolt előre, hogy ez mind mögöttem van már, tanultam a hibáimból, bölcsebb lettem.

Most már tudom, hogy kell kiállnom magamért, és persze ahol tudom segítem a körülöttem levőket, de nem hagyom hogy élősködjenek rajtam. Végtére is, az én boldogságom és sikerem a legfontosabb, mert azt, hogy te boldog legyél az életben nálad jobban senki nem tudja elősegíteni.

Persze, az élet sokszor igazságtalan, mindenkinek szenvednie kell benne. De van egy szebb oldala is, és ennek a meglátására kell törekedni. Szóval ne úgy gondolj a régi megaláztatásokra, szenvedésekre mint negatívumokra, hanem olyan dolgokra, amelyek a jelenben/jövőben segíteni fognak téged, mert tanulsz belőlük.

Hmmmmmm

Persze megértem a helyzeted, hogy foglalkoztatnak ezek a dolgok, és nehéz túltenni magad ezeken a traumákon.

Engem az valahogy soha nem foglalkoztatott hogy megfejtsem, miért történt az ami. Én beértem annyival, hogy őket akkor az tette boldoggá, hogy bánthatnak, legalja nép. Kész.

Ha válaszokat keresel, esetleg az segíthet, hogy elolvasod hasonló emberek sztoriját a témákban.

Esetleg pszichológus is segíthet ezeket átbeszélni/megfejteni.

Vagy ha kiírod egy naplóba, az is segíthet a feldolgozásban.

Én egészen addig a múltban éltem, amíg nem találtam egy célt az életemben. Tudtam, hogy hiányzik a kirakósból egy darab, és amíg meg nem találtam, hogy mivel is szeretnék igazán foglalkozni, addig másba nem is tudtam menekülni, mint a múltba.

Én ilyen ember vagyok. Tényleg, elég durva dolgokon mentem át, elég sokan bántottak és szinte mindig megszívtam. Mindezt úgy, hogy a környezetem elvan ájulva és folyamatosan azt mondja, hogy mennyire jó vagyok, különleges és hasonlók.

Én egyszerűen eldöntöttem, hogy tojok a múltra és azt adom vissza a világnak, amit adott. Mivel engem használtak, így 1-2 embert leszámítva én is csak használok másokat. Mivel velem nem törődtek, így én sem törődök mással.

Ilyen egyszerű. Legyél önzőbb.

A világ nem igazságos. Ezt célszerű mielőbb elfogadni.

Viszont a sok negatívum erősebbé tett. Legközelebb könnyebben bírkózhatsz meg olyan helyzetekkel, amelyek padlóra tesznek valakit, aki még csak először találkozott vele.

Ebből meríts erőt, illetve abból, hogy a múlt eseményei nem feltétlenül ismétlődnek meg a jövőben. Ne tartsd magadat olyan embernek, akivel "mindig elbánik az élet" (az élet nem oszt igazságot vagy szenvedést), hanem olyannak, aki megküzdött már sokmindennel, ezért nagyobb küzdő az átlagnál.