Miért lett divat az irigység? Az oda vezető utat, ami az irigység tárgya vagy épp alanya, általában miért nem irigyli senki?

Az irigység nem divat.

Az a hiányosságait beismerni gyenge, tenni ellene lusta ember érzelme. (Már ha csak arról beszélünk, hogy valaki tett érte.) Emiatt feszültség van bennük. Ha ezt az alapból belső feszültséget (hogy "tenni kéne mert nem jó ez így, de áááá, majd elsejétől") felszítja egy irigyelni való ember a sikerességével, akkor feldolgozhatatlan frusztráció keletkezik bennük... ezt le kell vezetni. Azonnal, impulzív módon. Ez pedig nem az, hogy önvizsgálatot tart, és tesz érte hogy elérje amit a másiktól irigyel, hanem elértékteleníti a másikat.

Pl előléptetik a kollégáját. Nem az lesz hogy "miért fáj ez nekem ennyire? Talán mert én évek óta stagnálok, ő meg 3 hónap után feljebb került? Mit tett érte? Lehet hogy az x túlóra, az extra jó teljesítmény, a folyamatos önfejlesztés/... a kulcs? Jó, de én is akarom ezt... Én viszont minden nap késve érek be, minimalista szemlélettel végzem a munkám, öt éve nem jártam továbbképzésen,...". Ez túl fájdalmas beismerés.Ehelyett azt mondja hogy "hmm biztos sokat térdelhetett". "Nekem legalább van életem és nem vagyok munkamániás". "Nem baj, amúgy is szhr a házassága, meg kövér is"