Hogy találjam meg az életcéljaim?

Építs magadnak egy házat

Szerezd meg ingyen, amit tudsz

Gyűjtögess

A város központ Saláék területe, a Homokbánya az enyém, oda ne menj

Lépj ki a komfordzónádból és menj tovább tanulni, ha kamatoztatnád a tudásod (esetleg más területen). Én se bírtam az "egyszerű mint a faék" munkahelyemet, ugyanolyan egyszerű emberekkel, akikkel nem lehetett egy intelligens mondatot se beszélgetni.

Sajnos az elején nehéz, mert minden nemű változástól hetekig letargiába esek meg folyton fel akarom adni, hogy "mit keresek én itt, úgyse fog sikerülni, stb.". De hidd el, megéri változtatni, megéri új kihívásokat és célokat felállítani, mert nincs jobb érzés annál, ha elérsz valamit önként és fejben kipipálhatod a kis bakancslistádat.

Gondolom te is ebben az "imposztor szindrómában" szenvedsz, mint én.

Ne add fel, merj változni/változtatni. Sok sikert.

Ugyanazt tudom írni, mint a másik topicban. Ne rettegj a változástól, mert ha ennyire utálod a mostani életedet, a változás jobbat hozhat!

Lehet, hogy nem is gyenge a problémamegoldó képességed. Emlékszem, én is sokféle hiányosságot bebeszéltem magamnak, amikor önbizalomhiánnyal küzdöttem.

Olvass önismereti könyveket, pl: vállald fel bátran önmagad, úgy gondolom, hogy ezzel segíthetnél önmagadnak, mert igazán remek könyv, több mint egy könyv!

Fejben van problémád, nyilván azért, mert te is elmondtad azt, hogy gyáva vagy, menekülsz, ez itt a legnagyobb probléma, félsz a felelősségtől, ezért mennél vissza az iskolába is, legalábbis szerintem, aztán te eldöntöd, hogy van-e benne igazság vagy sem, szerintem a felelősség elől ide menekülnél, hogy ismét "tanulok", amivel egyébként alapjáraton nem volna probléma, ha nem erre használnád, hogy a felelősséget kerüld.

Rengeteg olvasás és/vagy egy pszichológus, de nem oldja meg senki a te problémáidat, amit igazából kihívásnak is lehet tekinteni, tehát nézőpont kérdése.

Alacsony az önbecsülésed, ezt érdemes javítani, azért futamodsz meg minden elől, mert félsz attól, hogy kevés lennél az adott feladathoz, de igazából, ezzel csupán magadat rombolod, mert abban az esetben, ha kevés lennél is, mi a franc történne? Nem sikerülne, lehetne dolgozni azon, hogy miért nem sikerült? és azt javítani, legközelebb pedig sikerülne. Igazából a lényeg az, hogy te nem akarsz magadra büszke lenni, mert hiába jó, de nem megszokott ez számodra, a megszokás pedig az nagyon nagy úr, mint ahogy írod..jelenleg a te úrad! Dönthetsz úgy, hogy megnézed azt, hogy miben élsz az életedben megszokás szerint, leírod ezeket és elkezdesz lépésről-lépésre változtatni, sok nem sikerült is lehet és majd siker is, az egyik nem igazán van a másik nélkül, de a nem sikerült és a kudarc teljesen más, a kudarc az, amikor nem csinálsz semmit, az elsőnél nincsen kellemetlen érzés, mert mindent megtettél, mindent amit tudtál, ezért elfogadható könnyebben és nem rombolod vele az önbecsülésedet.

Mindenki képes változtatni, te is! Ez csupán akarat kérdése! Merjél segítséget kérni, ha szükséges (pszichológus) Olvass sokat! A megszokások felégetése.. pont most jelent meg egy könyv nem régen- Csernus Imre-Főnix, erről szól leginkább, de az első, amit ajánlottam, úgy gondolom, hogy jóval jobb, hosszú folyamat lehet, mert elolvasod, agyalsz, ülepszik, felismerések eljövetele, majd ezeknek a leírása, haditerv készítés, hogy tudok változtatni, agyalás, megcsináljam ne csináljam? Bátor vagyok vagy nuszi? Tehát, ehhez idő szükséges, de te tudod azt, hogy a életed neked mennyire fontos, lehet a megszokások, kihívás nélküli, unott, szir-sz*r langyos életedviteled mellett továbbra is, esetleg a másik út, ami ennél jóval vonzóbb, valóban lehetsz a sorsod kovácsa,aki tehet magáért valamit, aki nem csak sodródik az élettel. Megtudod csinálni!Mert az attitudödről kizárólag te döntesz!