Hogyan tudom túltenni magam azon, ha valaki nem hajlandó elmondani, hogy mi a problémája (velem) ,csak egyszerűen levegőnek néz/megszakítja velem a kapcsolatot?
Egyetemi ismerős az illető (már pár éve végeztünk) és egy iszogatás alkalmával mondhattam neki valamit. Azóta egyszerűen levegőnek néz/megszakított velem minden kapcsolatot.
Próbáltam nyíltan rákérdezni, hogy megbántottam-e illetve mi a problémája velem, de először tagadott, majd cinikussá vált és érzelmi zsarolást vetett be (feltételezem, utóbbit amúgy tudattalanul).
Mit lehet az ilyen helyzetekkel kezdeni , mikor egyszerűen nincs konkrét válasz?
Tény, hogy nyers vagyok (őszinte, de sohasem személyeskedem, az adott magatartásról/szituációról fejtem ki a véleményem).
Ugyanakkor az illető személy viselkedését rendkívül gyerekesnek tartom (látványosan puffog és levegőnek néz társaságban, törölt minden közös képet közösségi platformokon). Alapvetően nem találkoztunk sokat, de mégis fáj, hiszen az egyetemi évek alatt és után is jó kapcsolatot ápoltunk.
Másrészről azért is örülnék, ha nyíltan és őszintén kommunikálna, mert akkor a viselkedésemen elgondolkodnék, fejlődhetnék , stb.
Volt Veled hasonló? Hogyan tetted túl magad?
Tekintve hogy én is nyers és őszinte vagyok személyeskedés nélkül és autista vagyok, mások pedig nem autisták és emiatt nem őszinték, az a következtetésem, hogy te is autista vagy.
A neurotipikusok eddigi tapasztalataim szerint gyűlölik az autistákat, hiába mi lehetnénk a világ urai amiért mi őszinték és következetesek vagyunk, a neurotipikusok (akikkel eddig találkoztam) pedig nem.
Összefoglalva - nem igazi barát aki meggyűlöl téged (az általad leírt viselkedését feléd én gyűlöletként értelmezem), csak mert őszinte és nyers vagy. Nem is volt igazi barát. Őt megváltoztatni nem tudod, neked sincs miért változz mert nem hibáztál, így mást kell találni. Én legalábbis ezt tenném.
Nem biztos, hogy a nyersen és őszintén mások pofájába kent büdös, nagy "igazságod" helytálló, mert minden éremnek több oldala van.
Az ő igazsága más - bármi is a téma - a stílusod meg elfogadhatatlan a számára.
Most sem a megbánás hajt téged, hanem a kíváncsiság és nyilván nem volt kedve egy újabb vitába belemenni veled, ezért hajtott el.
Ha ez amúgy sem egy életre szóló barátság volt, akkor engedd el az illetőt, legfeljebb vond le a tanulságot, hogy mindenkivel úgy beszélj, ahogy az számodra is elfogadható lenne fordított esetben! ... mert általában az ilyen megmondóemberek mint te, önmagukkal szemben nagyon érzékenyek, ahogy a mellékelt ábra is mutatja.
Köszönöm szépen az eddigi válaszokat!
Én ugyanúgy viselkedem másokkal, mint ahogy szeretném, hogy velem is viselkedjenek, erre próbálok odafigyelni. Fontosnak tartom, hogy próbáljuk a másik perspektíváját átlátni, megérteni, kívül helyezkedni saját magunkon és a ,,saját, igaznak vélt szemüvegünkön", érveket felsorakoztatni, ütköztetni, adott esetben tanulni ezekből.
Szeretem, ha őszintén és nyíltan beszélnek velem, még ha alapvetően fájó az igazság is. El kell ezeken gondolkozni, változtatni, fejlődni és tudni megköszönni.
Ezért is szerettem volna megtudni, hogy az illetőt mivel bántatottam meg , hogy tisztában lehessek, mi volt az, ami számára soknak bizonyult és hogy tanuljak belőle. (Illetve mivel az én konfliktusmegoldási módom a nyílt és őszinte kommunikáció, valószínűleg ezért is tudom nehezen túltenni magam, hiszen a másik félnek más a konfliktusfeloldási módja, valahogyan ezt kellene elfogadnom).
Amúgy El Camino-ról beszélgettünk (tehát nem egymásról vagy magunkról), pro és kontra (én képviseltem a pro oldalt), eközben viharzott el, azért sem értem, mit mondhattam, ami ennyire kicsaphatta nála a biztosítékot. Előtte kissé cinikusan megemlítette , hogy túlságosan jól ráérzek emberek viselkedésére, jól ki tudom elemezni őket.
Időközben kiderült (egy közös, szintén egyetemi ismerőstől), hogy ugyanazt a munkalehetőséget pályáztuk meg mindketten (erről fogalmam sem volt) és végül engem választott a munkáltató. Picit szíven ütött...
Mindenesetre köszönöm mindenkinek az időt, amit a válaszírásra és gondolatai ismertetésére szánt, ment a zöld kéz!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!