Hisztek a második esélyben?

Ha valami rosszat tett ellenem,akkor a második esély el van felejtve.

Max.kibékülök és megbocsájtok,de nem tartanám vele a kapcsolatot sehogy se.

Ha szimplán elhidegültünk akkor igen,adok második esélyt.

Ez nagyon a helyzettől függ. Vannak ilyen emberek az életemben, és van akinek nem adnék, de van olyan is, akivel minden vágyam,hogy újra beszéljünk

Szóval kicsit pontosabban miről van szó?

Egyáltalán nem érdemel minden ember második esélyt, sőt...

De hogy valaki kap-e az helyzetfüggő, a többség inkább nem.

Súlyos esetben nem adok 2. lehetőséget.

Gyengébb dolgokban sokat tűrök, de amikor meghúzom a határt, az végleges és nehéz döntés.

Csak egy kérdés:

Ha "nem érezte magát készen", akkor miért kellett a legelején bármibe is belemenni? Tudom, hogy nem szabad általánosítani, de ha egyszer már megrezgett a léc, akkor mi biztosíték arra, hogy máskor nem fog?

Mi van akkor, ha Te megértő vagy, és engedékeny, aztán fél év múlva Ő meg úgy ébred egy reggel hogy ujból "nem áll készen"? :/