Az állandóan hangoskodók tényleg nem veszik észre, hogy rajtuk kívül is vannak emberek?

Gondolok itt pl. a hosszan és hangosan beszélgetőkre, telefonálókra buszon, vonaton, vagy akár orvosi rendelőben.

Orvosnál voltam, és az egyik várakozó jó hangosan (ordítva) telefonált, kétszer kijött a nővér és szólt neki, harmadik alkalommal már az orvos jött ki, és (nagyon helyesen) azt mondta a hangoskodó férfinak, hogy elmehet, mert őt ma nem fogja ellátni. Erre az hőbörgött, hogy időpontja van stb, de az orvos azt mondta, hogy pont akkor lesz majd dolga a kórház másik részén, úgyhogy menjen el, és kérjen új időpontot telefonon. És legközelebb viselkedjen normálisan.

Visszatérve a kérdésemre: miért nem hajlandók a hangoskodók figyelembe venni, hogy a kényszerből mellettük-körülöttük ülőket (mert sem a rendelőben, sem a buszon nem tud az ember „elmenekülni” a szájukat befogni képtelenektől) bizony nagyon zavarja a folyamatos, gyakran másfél-kétórás szájjártatás.