Hogyan kellett volna viselkednem egy ilyen helyzetben?

Apukámék nemrég voltak nálunk vendégségben. Az egyik délután mikor a családdal a nappaliban összejöttünk beszélgetni ő az étkezőben maradt és elkezdte hallgatni a mobilján a kedvenc számait, de szinte max. hangerőn. Sajnos eléggé áthallatszódott a zene (a nappali és az étkező között csak egy ajtó nélküli átjáró van), így nem nagyon értettük egymást, mindenki arcán látszódott hogy nehezen oldódik fel miközben az apu fullon tolja a Neoton-t és a Szűcs Jutkát.

Először szóltam neki, hogy légyszi egy kicsit vegye csendesebbre. Ekkor húzott egyet a száján, semmit nem szólt, de lejjebb vette (éppen hogy 1-2 fokkal). 5-10 perc telt el és megint bömbölni kezdett a zene. Ekkor egy csöppet bepöccentem, fogtam egy elfekvőben lévő fülhallgatót, átmentem hozzá, odaadtam neki, de azt is hozzátettem, hogy "figyu apu, ezt légyszi használd egészséggel!".

A fülhallgatót azonnal visszaadta, a mobilját kinyomta, elkomorodott, és utána alig szólt hozzám.

Azóta mardos a bűntudat. 61 éves, ő az a korosztály, amelyik még mindenhol így hallgatta a hordozhatós rádiót, biztos nem volt benne semmi tiszteletlenség, ezért lehet türelmesebbnek kellett volna lennem. De közben tényleg baromi zavaró volt bömbölő zene, mikor egymásra szerettünk volna figyelni.

Szerintetek kérjek tőle bocsánatot? Jogos a bűntudatom? Ti mit tettetek volna a helyemben? 36/N.