Hogy lehet kibírni azt, hogy nem beszélsz senkivel a szükségesen kívül?

A kérdésre válaszolva...O.o

Bocsi, hogy közbe trollkodok itt skacok, de...:

Szóval... Van akinek ennyi elég, csendes személyiség, nem létszükséglete a csevegés, vannak ilyen emberek, akik szépen megvannak hangbéli kommunikáció nélkül.

De amúgy vannak olyan emberek, akiknek van egyetlenegy barátjuk, párjuk, tesójuk, bárkijük, akivel elég nekik beszélni.

Ha munkahely központubb a dolog, akkor simán úgy, hogy vannak olyan embertípusok, akik nem szeretnek munkaközben "feleslegesen" beszélni, mert nem tudnak hatékonyan dolgozni.

Van akinek csak ilyen az igénye, nem mindenki szószátyár, meg van aki nem is szereti a felesleges beszélgetéseket, sőt van olyan is, akit idegesít, ha nem tud tőle hatékonyan dolgozni.

#25: Mindenféle testi reakció történik, ha kapok egy üzenetet, felhívnak vagy nekem muszáj írnom valakinek. Vér szökik a fejembe, bepánikolok, felgyorsul a légzésem, izzadok, van hogy szédülök is, ledermedek, mintha moccani sem tudnék.

Egyszerűen megöl a szégyen attól, hogy létezem. Nem akarom, hogy lássanak, nem akarom, hogy szóljanak hozzám, nem akarok semmiféle kontaktusba kerülni semmilyen más emberi lénnyel.

28.

Azért, mentálhigiénés szakember segítségét igénybe veszed, remélem? Nem kötekedésből mondom ezt, de a leírtak alapján elég súlyosnak tűnik ahhoz, hogy kezeletlenül hagyd...