Mit gondoltok a nagyon pici gyermek fotójának közösségi oldalakra történő feltöltéséről?

Azt, hogy csak a saját egójának tesznek jót a kapott lájkok. Én nem töltök fel semmit sehová a gyerekemről, titkosított fizetőős felhőtárhelyen osztok meg fotókat és videókat családtagokkal.

Pl. a Google Photos-ban sem bízom, többször kiderült már, hogy engedély nélkül használják a feltöltött képeket, adatokat.

Naív aki azt hiszi, hogy ingyenes tárhelyet csak úgy szívjóságból adnak neki a nagyvállalatok.

Szerintem gáz...

Hálás vagyok hogy abban a korban nőttem fel, amikor még előhívós papírfotók készültek rólam, így a szüleim tényleg max. közeli ismerősöknek tudták mutogatni a ciki gyerekkori képeimet. :))))

De engem még felnőttként is nagyon zavar, ha valaki lefotóz engem és szó nélkül megosztogatja. El tudom dönteni, hogy mi az amit szeretnék ha felkerülne rólam és mi az amit inkább nem szeretnék. Én bunkóságnak tartom ezt, hogy szó nélkül pakoljunk fel más embereket, a páromat is mindig megkérdezem, hogy felrakhatom-e a közös képünket, megmutatom neki a fotót, döntse el ő hogy vállalható-e számára.

Amúgy se hinném, hogy olyan nagyon sok embert érdekel az x+1. fotó a gyerekről... nagymamának, unokatesónak, kedves szomszéd néninek el lehet küldeni privátban is az ilyesmit. A többieket úgyse érdekli egy idegen gyerek.

Vagy igen, itt felmerül hogy vannak akiket nagyon is érdekelnek idegen gyerekek, maradjunk annyiban hogy én nem szeretném ha ilyenek nézegetnék az én gyerekem.... :/

Kaleta lájkolja...

Nem érdekel, sőt inkább irritál. Az ilyen lájkvadász anyukává degradálódó ismerőseimet mind kikövetem

Azok a képek, ahol ott az egész család, csinos ruhában például, szerintem aranyosak. Vagy ha megszületik a gyerek, bepólyálva anyukával-apukával együtt. Ezekből a képekből mondjuk úgy, évente 1-2 elfér.

De aki 60 szögből fotózza egyedül fetrengve a kis ráncos gyerekét, akinek ki sem nyílt a szeme meg olyan szánalmas és megalázó képeket tesz fel róla (például ahogy tarkón fosta magát vagy ahogy úszik a spagettiben) amiket az én időmben az azt tartalmazó albummal együtt jó mélyen elrejtettem, főleg a párom és a barátaim elől, az gáz.

Mindenki szerintem úgy mérlegeljen, hogy ha a gyereke helyett a (nagy)szülője lenne a képen, akkor is kitenné? Mert anyukámról kitennék egy képet, ahol csinosan mosolyog velünk együtt. De hogy kitennék-e olyan képet, ahol a demencia jeleit mutatva keni a falat étellel vagy fürdik a saját ürülékében, esetleg egy szál bugyiban rohangál a kertben? Egyértelműen nem.

Ha hébe-hóba feltesz egy jól sikerült, emlékezetes képet a gyerekről, azzal nekem nincs bajom. Ha nekem lenne egy porontyom, valószínűleg én is büszke lennék rá annyira, hogy dicsekedjek néha vele a nagyvilágnak.

De azoktól a fiatal, friss anyukáktól, akik napi szinten 5-10 ugyanolyan fotót felkúrnak a gyerekről a facere (valamilyen nyálas idézet kíséretében), már hányni tudnék. És sajnos az ilyenekből van több.

Vicces, hogy a legtöbben mennyire vakon bíznak a Facebook és google ingyenes megosztási lehetőségekben.

Komolyan elhiszik, hogy csak azok láthatják, akikkel meg van osztva. Alapból a cégek alkalmazottai hozzáférhetnek mindegyik képhez, poszthoz, videóhoz. Több milliárd ellopott login adat kering a neten, ebből azok ismertek, amelyket nyilvánosságra hoznak.

Szerintem életveszélyes szociális médiát és nem end-to-end titkosított felületeket használni információcserére, különösen, ha a gyerekeid biztonságáról van szó.