Miért nem merem megszólítani a lányokat?
Mostanában konkrétan minden nap látok, szebbnél szebb, jobbnál jobb, hozzámnál hozzámabb illő csajokat (Budapesten). És minden nap, van egy legfőbb, legjobban tetsző lány. És minden este, mikor hazaérek, az jut eszembe, hogy miért nem szólítottam meg, hisz valamilyen módon, ő is a tudtomra adta a "köcsönösen tetszünk egymásnak" jeleit! 😀
Ma például egy lány ott állt, várta a villamost, és közben ugyan akkor, és ugyan úgy észrevettük egymást, és egymás szemébe néztünk, mélyen, komolyan, kvázi érthetően vagy 4X-5X! 😀
És látszott rajta, hogy azzal a "gyere ide, szólíts meg kérlek, szeretnénk egymás társaságát" nézéssel nézett..!
Én meg hónapok/évek óta, pont egy ilyen lányra várok, aki pont így viselkedik eleinte, és pont így is néz ki (illik hozzám, ezt elsőre láttam, és én is hozzá), és tán pont ezt a helyzetet hittem esélyesnek így nagytávlatokban... (Szóval többre, jobb helyzetre nem is számítanék, nekem ez pont ideális lett volna, megfelelne megismerkedni egy lánnyal.)
Most akkor miért nem lépek?
Miért nem teszek valamit, hogy elkezdjem életem egyik legeslegjibb történetét (vele)?!
Mit kéne tennen, hogy ezeket a szinte biztosan jó, és kölcsönös érzelmeket, lehetőségeket megragadjam, és elkezdjem vele az ismerkedést/beszélgetést?!
Ne lass bele tobbet. Ha eleted nagy lehetoseget latod bele, akkora a tet, hogy elbatortalanit.
Jo csaj, hatha valami, de az is lehet, hogy mosolygasnal nincs tobb celja, pl pasija van. Nincs vesztenivalom lenne az, amire gondolnek, es spontan hulyeseget mondanek. Inkabb lazan, beismerve, hogy nem tudod, mit mondhatnal, de annyira helyes lanynak tartod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!