A kötekedő emberek nem félnek az esetleges negatív reakcióktól?

Álltam a járdán, és két fiú elhaladt mellettem. A hozzám közelebb lévő hirtelen odahajolt hozzám, és mogorva, kötekedő, elmélyített hangon azt kérdezte tőlem, hogy "Mi van?!". Aztán abban a pillanatban tovább is haladtak, tehát szinte meg sem álltak. A másik valami olyasmit szólt neki nyugodt hangnemben, hogy "Hagyjad már", amikor már pár lépéssel odébb jártak.

Hirtelen nem is tudtam mit mondani, el voltam gondolkodva, meg én egyáltalán nem vagyok egy visszaszólós ember. De egy ilyen kérdésre nem is lehet normálisan válaszolni, mert egyértelmű, hogy kötekedés volt. Azt nem tudtam megállapítani, hogy ittas volt-e, pár másodperc alatt történt az eset.

Ilyenkor szerintem az a legjobb, ha az ember nem is szól vissza semmit, mert ugye, ahogyan írtam fentebb, erre nem is nagyon lehet mit mondani, ráadásul mentek tovább mind a ketten.

Viszont azt nem értem, hogy az ilyen emberek nem félnek attól, hogy valaki visszaszól, ráadásul durván, és még az is benne van a pakliban, hogy meg is üti a kötekedő személyt. Igazából az volt a szerencséje, hogy én nem ilyen vagyok, de ezt ő nyilván nem tudhatta. Amiatt sem értem ezt, mert én nagyobb vagyok nála. Elég vékony alkatú volt, meg alacsonyabb is nálam, mégis velem tette ezt. Kíváncsi vagyok arra is, hogy az ilyen emberek másokkal is megteszik-e ezt.

Az lenne tehát a kérdésem, hogy ezek az emberek nem félnek attól, hogy valaki ezt nem hagyja szó nélkül, és netalán meg is üti? Ez egy zsákbamacska helyzet. És miért tesz valaki ilyet, mi a jó neki ebben a számára sem veszélytelen helyzetben?