Milyen típusú embernek hívják ezt és miért ilyen?

Az anyám úgy tekint a gyerekeire (ránk), mintha mi alsóbbrendűek lennénk nála. Az élet minden helyzetében. Már megtapasztaltam az évek alatt. Arra jöttem rá, hogy talán a tisztelettel keveri a dolgot. Amit mondjuk nem értek, mert tiszteletet azt kap. Igaz, azért már kevesebbet adok neki, mióta párszor úgy viselkedett velem, ahogy. Nekem is jól esne néha, ha kapnék alapvető tiszteletet, én is ember vagyok. De ő csak elvár, fordítva meg semmi.

Például ő neki áll velem üvölteni valami miatt, aztán a végén ha mernék valamit mondani a saját szemszögemből, odavág annyit, hogy kussoljak, nem érdekli vagy tényleg egy tárgyat hozzám vág. Volt rá példa!

De rendszeresen becsmérel minket ismerősök előtt is. A barátnője rajong a saját lányáért, az én anyám meg olyan bántó dolgokat tud mondani rólunk, hogy már tényleg fáj és kellemetlen. Például rendszeresen használja az “Ez, Ezek” szót, az “Ő, ők” helyett. Pl. Megittuk a családba a gyümölcslevet, megesik, azért van. “Ezek meg mind a sáskák, mindent felesznek.” Egy szülő miért viselkedik így, de most komolyan?

Vagy például, előállok egy ötlettel és elmondom neki, hogy mit szólna hozzá, adna-e bármi tanácsot. Nem, az az első reakciója, hogy egyből negatívan sorolja miért nem fog működni, és hagyjam a hülyeségeimmel őt. Egyszer egy hasonló dolgot szerettem volna meglépni, amit a barátnője lánya. Amikor a lányról volt szó, jaj de ügyes, talpraesett lány. Az én esetemben meg már “ez hülyeség, nem így működik, ismerlek, neked ez nem menne” stb...

Nem értem miért ilyen. Annyira vágyok évek óta egy kis elismerésre tőle, de soha nem kapok. Se egy kedves dícséretet, semmit. Meggyőződésem, hogy nem szeret engem.