Az gond, ha csak azért szeretnék egyetemre menni, mert hiányzik az iskolai hangulat?
Dolgoztam másfél évet, és a munakhelyen is azt vettem észre, hogy mindent arra vetítek ki, hogy "olyan mintha suliban lennék". Csak itt a munkámat végeztem, nem volt házifeladat, de a szünetek, a beszélgetések a kollégákkal megvolt (akárcsak az osztálytársakkal), és így tovább.
Szinte mindegy mit tanulnék - talán a pszichológiára mennék, esetleg szociológia, de alaposan utána is kellene néznem előtte, tehát konkrét elhatározásom nincs még.
Azzal is tisztában vagyok, hogy az egyetem nagyban eltér a középiskolától, ott "mindenki magára van utalva" félig-meddig.
Tehát indoklás megvolt: a fő kérdés, hogy ez gond-e 22 évesen (nem az "egyetemre menős kor", inkább a felfogásom miatt emeltem ki hogy hány éves vagyok).
Abszolút nem baj, szerintem egy kérdést sem ért meg :D Fogd fel útkeresésnek. Egyetemen nem csak tanulhatsz, de sok lehetőség (gyakornoki munkák, ösztöndíjak, csereprogramok, stb.) is megnyílik előtted, ami a jövőd szempontjából is meghatározó lehet.
Meg egyébként is. Szerintem érdemes kihasználni, mielőtt gyökeret versz valami munkahelyen, ahol aztán talán nem is érzed majd jól magad.
Az orvosira is elmennék, de vetettem egy-két pillantást egy családtagunk szakirodalmára, és elvetettem az ötletet :D
Köszönöm szépen a motivációt, a kérdést tovább nem nézem, de fel lett pontzva mindkét válasz. Köszi!
Pontosan tudom, hogy mit érzel.
Az érettségi után elvégeztem két hosszú OKJ-s képzést, és az egyetlen motiváció amit éreztem volna egy harmadikra (vagy akár magára az egyetemre), az az érzés, hogy ismét diák lehessek, és élhessem újra az iskolai feelinget.
Végül mégis a munka mellett döntöttem, így pedig már felejtőssé vált a dolog, mert úgyse tudnék bejárós, nappali képzést végezni, hanem csak levelezőit. Az meg nekem úgy "nem buli".
26/F
Nekem is az kéne hogy ott legyek, hogy tanulni KELLJEN (eddig is tanulam autodidakta módon, de az más), és így tovább.
Örülök, hogy ezzel nem vagyok egyedül, köszönöm!
"Nekem is az kéne hogy ott legyek, hogy tanulni KELLJEN..."
Majd ráunsz, ha valamelyik idegbeteg adjunktus vagy professzor méltóságos úr hülyére szívat egy alapozó tárggyal, mert annyira atyaúristennek képzeli magát, hogy már azt sem tudja, az évközi három ZH és a 10 oldalas beadandó mellett elég-e az írásbeli és szóbeli vizsga vagy még külön beugrót is írasson a szaros 2 kredites hülyeségéért, amire amúgy sem épül semmi.
Fiatal vagy még, nem tudod, de majd rájössz: ha tanulni KELL, az a legrosszabb. Mikor az ember magát képzi, úgy tanul, ahogy ő szeretne, olyan ütemben, ahogy épp ráér és azt tanulja, ami érdekli, nem azt, amihez épp ért a tanár, az a legjobb. Persze ettől függetlenül a te helyzetedben érdemes elmenni tanulni, de nem a tanulás élményéért. Egy akármilyen diplomával ha jó nyelvismereted van mellé, jó munkalehetőségek adódnak.
Ha tényleg megteszem hogy elmegyek majd kiderül. Több egyetemistát ismerek, hallottam a magadfajta rémtörténeteket is, de elenyésző volt. Ha nagyon balszerencsés vagyok hát istene, otthagyom :D
Köszi a válaszod!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!