Az ilyen emberrel mit lehet tenni?
Mindenbe beleszól, ha köze van hozzá, ha nincs. Nem ismeri a személyes tér, és magánélet fogalmát, mert mindenről van véleménye, hogy mit, hogy kéne csinálnod, hogy élned az életed. Mindezt tudálékos, elviselhetetlen módon magyarázza, és úgy, hogy mesélsz valamit DE NEM IS NEKI, vagy hall rólad valamit és megjelenik pofázni az életedbe. De képtelen vagyok lerázni. Mit lehet tenni?
Én már mindent kipróbáltam, de úgy tűnik mindenre immunis.
1. Nem beszéltem vele- ugyanúgy beszélt, élvezve, hogy nem szólalok meg.
2. Megkértem, hogy hagyjon békén, nem szeretném, ha velem foglalkozna többé (szépen),- nem hagy.
3. Megkértem, hogy hagyjon békén, nem szeretném, ha velem foglalkozna többé (rondán),- nem hagy.
4. Most már próbálom, úgy megsérteni, hogy akár be is jelentsen a főnöknek, DE NEM SÉRTŐDIK MEG. Szerintem azt hiszi poénkodok, vagy mi.
Konkrétan keresztül nézek rajta, vagy ráordítok, de mindig vissza dugja a pofáját hozzám. Kérlek írjatok le bármilyen választ, mert rendesen hányingerem van tőle. Senki mással nincs bajom, csak vele.
Mit csinalsz, milyen munkahelyen vagy? Az nem jatszik, hogy fulhallgatot dugsz a fuledbe es teljesen kizarod vagy erre nincs lehetoseg?
Meg az jutott eszembe, hogy esetleg parhuzamosan a monologjaival elkezdhetnel magadban beszelni teljesen ignoralva ot. Kozben teszel-veszel, ra sem pillantva.
A fonoknek egyebkent tenyleg erdemes szolni, ha normalis, akkor kezelni fogja a szitut.
A főnökeimnek is így magyaráz. De csínján, tehát tudják milyen, de valamiért hagyják.
Az ignorálás nagyon nem jött be, egyszer 3 órán át beszélt. Nem túlzok, néztem az órát.
14. Idősebb, és, hogy akkor ez is tiszta legyen:
Elmondja, hogy jó lenne, ha lenne barátom, meg aztán férjem, meg gyerekeim, mert így nem élet az élet, meg, hogy máshol kéne dolgoznom, meg jobb munkát, meg mi van a családommal, hogy miért nem mondom el, meg ilyenek.
Az elején próbáltam mondani neki, hogy nem mindenki egyforma, én egyedül érzem jól magam, hagyjon már, de KÉPTELEN felfogni... Mindig mondja a magáét, és azóta már minden másba is beleokoskodik.
Ja, és bocs, hogy itt sírom ki magam, de ma is már majdnem felálltam és felmondtam, mert addig erősködött egy munkahelyi dologban, míg ráhagytam, hadd higyje, hogy igaza van, mert már leszívott agyilag nullára, 8 óra előtt.
Hála a vírusnak, - nem tudja pl a fejemet simogatni, mert még az az amivel kivisz az agyamból.
Fuhh. Nagypapóm is ilyen.
Nagyritkán (évente 1x) hazalátogatok. Vagyok vagy 1 hétig otthon.Szivesen találkoznék, beszélgetnék vele, de folyton csak ez a "mikor házasodsz már? vén lány vagy (24évesen lol), mikor jön a puja, mennyit keresel, mire költöd a pénzt. Mi a fancért alszol délelőtt 10ig stb )
Van hogy kulcsra bezárom a szobámat, és megbújok egy sarokban, mintha nem lennék otthon. És ott fog dörömbölni, nem megy onnan. És a végén mindig megsajnálom.
De jól tudja miért nem vagyok hajlandó vele szóba állni, és mindig csinálja. Hihetetlen hogy vannak ilyenek. Tényleg egy évben 1x látom, annyit nem bir ki h normális legyen? És mindenki boldog lenne :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!