Miért nem tölt fel mostanában semmi, mi a bajom?
Már egy ideje azt érzem, hogy semmi nem tölt fel, semmit nem élvezek igazán, közben meg lelkiismeret furdalásom van , hiszen nincs okom rá, hogy ezt érezzem.
Ma is elmentem barátnőmmel kirándulni szóval kimozdulok, este egy másik barátnőmmel találkozunk és bemegyünk a városba inni egyet , de szinte csak megerőszakolom magam mert nincs kedvem , de mégis én vetettem fel az ötletet.
Próbálok kijönni ebből az állapotól, de tudom hogy ez sem lesz megoldás , mert kocsmázni már utálok és borzasztóan untat.
Nincs kedvem beszélgetni a párommal, amikor megjön a munkából inkább elvonulok, mert fáraszt hogy beszélgessek vele.
Talán a koronavírus miatti itthonlét(már március óta itthon vagyok) , talán a minimális fizetés amit most kapok hónapokig ismét ott tartok anyagilag ahol 10 éve, amikor a 60 ezres fizetéssel elkezdtem dolgozni, talán a tanulásba beleölt energiám értelmetlensége vagy nem tudom mi ütött belém.
Más is volt már így , hogy viszonylag ok nélkül ilyen állapotba került?
Tudom, hogy örülnöm kellene és hálásnak lennem mindenért , és szégyellem magam amiért ilyen üresnek érzem magam.
Miért érezhetem ezt?
Mit tegyek, hogy újra visszatérjen belém az életerő, motiváció?
NE ítélkezz magadon. Ez nagyon fontos mert az ítélet még több ítéletet szül és azt hisszük hogy az önsz*patással többet fogunk kapni magunkból de ez soha nem vált be. A hála megint sajnos az elcsépelt nézőpontból nézve nem hála. Az nem igazi hála amikor azért vagy hálás mert HÁLÁSNAK KÉNE LENNED. Mert hogy másnak ennyi sincs..stb a hálát így ilyen értelemben használni értelmetlen. Nem vagy azért rossz mert nem vagy hálás szóval itt megint beleestél ebbe a csapdába ezt állítsd meg ne ítélkezz magad fölött.
Rengeteg ember gondolatát,érzelmét,érzéseit át tudod venni ha nem vagy éber rá. A környezetedben élőket több száz km-ről is akár. Tedd fel a kérdést, hogy kihez tartozik ez? nem kell tudnod hogy kihez. Ez az enyém? valaki másé? és figyeld a tested reakcióját. Ha mikor ott tartasz hogy "ez valaki másé?" és megkönnyebbülést érzel soha nem volt ez az érzés a tiéd. 98%-a a trutymóknak soha nem a miénk csak azt hisszük hogy a miénk.
Légy megengedésbe önmagaddal. Engedd meg hogy szar legyen mert ellenállsz ennek az állapotnak és ugye ahol a fókusz, ott a figyelem az energia. Engedd meg hogy hamarabb távozhasson ez az érzés. :)
Ezeket a sorokat akár én is írhattam volna :( totál padlón vagyok.
Ezek a kiégés jelei szerintem is... egyenlőre nem talàltam ra megoldast.
mesélj utolsó kérlek, hogy nálad mi a helyzet, te hogy jutottál el idáig?
vagy meséljen mindenki aki ezt érzi.
nagyon furcsa érzés.
lehet hogy a felnőtt kor ezzel jár?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!