Miért nem tölt fel mostanában semmi, mi a bajom?
Már egy ideje azt érzem, hogy semmi nem tölt fel, semmit nem élvezek igazán, közben meg lelkiismeret furdalásom van , hiszen nincs okom rá, hogy ezt érezzem.
Ma is elmentem barátnőmmel kirándulni szóval kimozdulok, este egy másik barátnőmmel találkozunk és bemegyünk a városba inni egyet , de szinte csak megerőszakolom magam mert nincs kedvem , de mégis én vetettem fel az ötletet.
Próbálok kijönni ebből az állapotól, de tudom hogy ez sem lesz megoldás , mert kocsmázni már utálok és borzasztóan untat.
Nincs kedvem beszélgetni a párommal, amikor megjön a munkából inkább elvonulok, mert fáraszt hogy beszélgessek vele.
Talán a koronavírus miatti itthonlét(már március óta itthon vagyok) , talán a minimális fizetés amit most kapok hónapokig ismét ott tartok anyagilag ahol 10 éve, amikor a 60 ezres fizetéssel elkezdtem dolgozni, talán a tanulásba beleölt energiám értelmetlensége vagy nem tudom mi ütött belém.
Más is volt már így , hogy viszonylag ok nélkül ilyen állapotba került?
Tudom, hogy örülnöm kellene és hálásnak lennem mindenért , és szégyellem magam amiért ilyen üresnek érzem magam.
Miért érezhetem ezt?
Mit tegyek, hogy újra visszatérjen belém az életerő, motiváció?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
NE ítélkezz magadon. Ez nagyon fontos mert az ítélet még több ítéletet szül és azt hisszük hogy az önsz*patással többet fogunk kapni magunkból de ez soha nem vált be. A hála megint sajnos az elcsépelt nézőpontból nézve nem hála. Az nem igazi hála amikor azért vagy hálás mert HÁLÁSNAK KÉNE LENNED. Mert hogy másnak ennyi sincs..stb a hálát így ilyen értelemben használni értelmetlen. Nem vagy azért rossz mert nem vagy hálás szóval itt megint beleestél ebbe a csapdába ezt állítsd meg ne ítélkezz magad fölött.
Rengeteg ember gondolatát,érzelmét,érzéseit át tudod venni ha nem vagy éber rá. A környezetedben élőket több száz km-ről is akár. Tedd fel a kérdést, hogy kihez tartozik ez? nem kell tudnod hogy kihez. Ez az enyém? valaki másé? és figyeld a tested reakcióját. Ha mikor ott tartasz hogy "ez valaki másé?" és megkönnyebbülést érzel soha nem volt ez az érzés a tiéd. 98%-a a trutymóknak soha nem a miénk csak azt hisszük hogy a miénk.
Légy megengedésbe önmagaddal. Engedd meg hogy szar legyen mert ellenállsz ennek az állapotnak és ugye ahol a fókusz, ott a figyelem az energia. Engedd meg hogy hamarabb távozhasson ez az érzés. :)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Ezeket a sorokat akár én is írhattam volna :( totál padlón vagyok.
Ezek a kiégés jelei szerintem is... egyenlőre nem talàltam ra megoldast.
mesélj utolsó kérlek, hogy nálad mi a helyzet, te hogy jutottál el idáig?
vagy meséljen mindenki aki ezt érzi.
nagyon furcsa érzés.
lehet hogy a felnőtt kor ezzel jár?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!