Féltékenykedős személyek - akiket ismertek - mennyi idősek és milyen neműek?

En nem feltekenykedem. Viszont ha van ra egyertelmu okom, akkor elpusztulok. Teljesen elhagyom magam.

Huszoneves kor ota, no.

30 év körüli nö gyerekkel akiröl tudok.

Exemmel jobaràtok maradtunk es folyamat irkalt neki egy nö egyik személyes beszelgetesünk alatt.

Exem meg igy hogy allandoan képben volt a nö, elkezdte nekem ecsetelni, hogy most azon pörög csori, hogy nincs náluk viz, mert a vizmüvek javit vmit, es most erre mit irjon. Szerinte ez is tipikus nöi nyavajgàs de nyugtatgatja biztatja ötletel, mert hát ez kell a nöknek, hogy vki babusgassa, de sikeresen puhitja.de azert kèrt tölem tanäcsot is neha hogy most ilyenekre mi a sz.rt irjon csorinak? Mire en mondtam hogy nekem nem szoktak ffiak picsogni, igy en erre nem vagyok kiképezve hogy mit irjak, amikor szerencsetlenkedik az ellenkezö nem.

Igy, mivel folyamat csilingelt a teloja elkezdte mesélni az exem, hogy amugy még nem is talàlkoztak csak baràtok baratjanak ismerösei szegröl végröl, igy ismerik egymàst, es eddig csak csetelgettek, de fognak talàlkozni, es màr kezdte a feszült faggatozàst a nö, hogy amikor elutazott az exem, de hova megy kivel talàlkozik, szàmoljon be, fel volt hergelödve ezen teljesen, exem meg röhögte hogy még nem is talàlkoztak de itt pörög rajta, hogy ö hova kivel megy es féltékenykedik.tiszta szànalom

Bölcsen, egymàst màr "ezer"éve ismerve simàn le is hozta, hogy neki rà biztos nem lesz szüksége, meg pont ilyenek miatt nöre sem az otthonàba, csak max vmi bnöre, ami régen volt mikor még szülökkel él az ember, hogy neha neha talalkoznak együtt jàrnak, de hogy ilyenekkel együtt is élni, azt màr hatàrozottan nem vàllalja, nem is keres igy arra senkit.

Mert a legtöbb nö ilyen lesz szerinte egy idö mulva. Egy birtoklo.

Mivel mi meg nem birtokoljuk egymast, talan ezert is maradt meg vele a kapcsolatom, lassan màr evtizedekben mérve gyerekkorunktol.ha voltak/lesznek is kihagyàsok, attol még az is lehet, hogy nyugdijason is fogunk együtt röhögni még.

Szoval csalàdos anyàrol en nem is gondoltam volna ezt hogy ugy hepciaskodik majd egy sràcnak mint egy tini akinek meghuztàk a hajàt.

Én az exemmel. Nem az elejétől fogva voltam ilyen hp, csak mikor feltűnt, h valami nővel csetel. Eleinte le is sz.rtam. mondta h a csajnak vőlegénye van, csak haverkodnak stb. Nem foglalkoztam vele. Aztán egyszer csak nem birtam ki, belenéztem a telójába, és ez a csaj akinek vőlegénye volt mégis meztelen képeket küldött neki,exem meg ott nyáladzott rá.

Onnantól ilyen mániákus féltékenykedő lettem, az exem telefonját folyamatosan bújtam. Kamu profilokkal ráírogattam,randira hívtam (sikeresen)

Egy női ismerősömet ráuszítottam, hogy próbálkozzon be nála (arra is ráharapott)

Aztán gondolom nem meglepő de szakítottunk. Most olyan pasival vagyok aki szeret, tisztel. Már 2 éve. Egyszer nem néztem bele a telójába, soha nem kémkednék utána. Olyan szinten megbízok benne, hogy el nem tudnám képzelni, h valaha is megbántana így.

Szóval szerintem valamilyen szinten partnerfüggő ez a dolog.

19 éves lányról van szó.

-1 unokatesója van, akivel állandó a rivalizálás, de nem az unokatesó részéről. féltékeny arra, hogy 2 unokatesómmal nagyon baráti a viszonyunk, többször nyaraltunk együtt, bár most kicsit szétszéledtünk, de régen havonta több program volt. De az a hagyomány még mindig él, hogy mindent együtt ünneplünk meg.

-amikor jött értesítés, főleg Messenger-en, neki állt fontoskodni, mutogatni az ő üzenteit.. ha az osztályban mással beszélgettem, eleinte csak szemet forgatott, meg "csúnyán" méregetett, később már be is szólogatott. nekem több barátom volt az osztályban, és szinte mindenkivel jól megtaláltuk a közös hangot, míg ez neki nem igazán sikerült és erre többször utalt is..

-a korlátozások előtt, suli alatt nem töltöttem sok időt itthon, edzések, magánórák, vezetés ilyenek miatt, míg ő szinte sosem megy el otthonról. és ha feljött témának, hogy itt meg ott voltam mindig csak szemet forgatott, meg furán megjegyzéseket tett.

-ha megdicsérték a munkám/ házim/ órai feladatot meg sem várta, hogy befejezze a tanár már rá is erőltette a sajátját.

-lovaglás: eleinte érdeklődő volt, később már itt is egyre többet forgatta a szemét, megjegyzéseket tett.. egyik közelebbi osztálytársunk újra kezdett lovagolni járni és épp erről beszéltünk, mikor is ez a lány, odafordult és kicsit alpári stílusban kezdte mondani (nem bunkóságból mondom, őt nem kérdeztük és előtte benne sem volt a beszélgetésben), hogy ő nagyon szeretne lovagolni járni, de nem teheti meg, egyesekkel ellentétben (nekem címezte). villogó, összehúzott szemmel mondta ezt és az utána következő monológ hangnemét pedig hallani kellett volna.. olyan tipikus elégedetlenkedő-hőbörgő. de mi csak pislogtunk, hogy ez most komoly..? maró gúny és féltékenység áradt belőle és tényleg köpni-nyelni nem tudtunk.. ismerem a szülőket, de nem tudom annyira elhinni, hogy tényleg az van,amit a lányuk mond és nem lovagolhat. tény, érettségi éve volt, és állítólag csak egyetem alatt engedik neki, de amikor még messze volt az érettségi, akkor is ezt mondta. többször kiderült hazugsága, szóval nem tudni mennyire igaz..

még nagyon sokat tudnék írni, (a választ másodjára írom, mert az előző elszállt :c ) de a lényeg, hogy nagyon nem tesznek az ilyen emberek jót, sem maguknak, sem másnak. pláne hosszútávon.. de amiket fent írtam, sajnos elég gyakoriak a korosztályunkban, plusz még a követők/ ismerősök számának méregetése.

De magával a féltékenységgel nincsen baj, de azzal igen, hogy hogyan mutatják ki az emberek, mert lehet kulturáltan és bunkón is.. én ennél a lánynál végig tudtam követni, hogy a kulturáltból hogyan lett bunkó és eléggé rosszul esett, mert nem ilyennek ismertem meg és semmit sem szántam dicsekvésnek.. de az érte el, mivel már mindenre féltékeny volt, ami hozzám köthető, hogy szépen csak a legalapabb dolgokról beszéltünk csak már. fájt, de sajnos ez van. elnézést a regényért :c

19/L