Miért aggódjunk, ha ugyanaz történik velünk, mint más emberekkel?

Szoktatok ezen gondolkodni, vagy csak én vagyok ilyen hülye? Szóval olvasgatom az emberek gondjait, félelmeit, aggodalmait, és rádöbbenek, hogy velem is megtörténtek ezek, és ugyanezeket éreztem. " Jajj, mi lesz a suliban? felnőtt vagyok, túl vagyok ezeken. " Hogy szólítsam meg azt a lányt?" Pipa, azóta már el is váltunk. " Hol keressek társat 40 felett?" Már ez is a múlt. Na, most jön a csavar! Az én jelenlegi problémáimat is átélték már több milliónan, és át fogják élni még többen a jövőben. Akkor meg mit görcsöljek rajta? Lényegében csak ismételjük a történelmet, nincs új a Nap alatt. Bocsi, nem tudtam jobban megfogalmazni ezt.