Hogyan tudnám eljátszani, hogy érdekelnek az emberek, ha nincs így?

Én azt csinálom, hogy megjegyzés, amiket mondanak és ha van valami alkalom, akkor olyan csokit vagy kávét veszek, amiről mondjuk mondta, hogy szereti, vagy küldök olyan cikket, ami a hobbijához kapcsolódik és akkor azt hiszik figyelmes vagyok.

De amúgy ennyi, amit leírtál, meghallgatod és kérdezel valamit, mintha érdekelne és nem vágsz közben fejeket.

Ja meg esetleg találj ki egy témát, ami nem annyira személyes neked, de olyannak tűnik, és akkor néha mesélj róla. Pl nekem lett egy kutyám és néha magamtól mondok valamit, hogy hova vittem vagy mit csinált, és ettől úgy érzik, ők is ismernek.

A "jó emberismerő" teljesen más, mint az ego, önfényezés 😅

Ne keverjük össze!

Szimplán a szemeddel is szert tehetsz emberek jellemzésére, megismerésére.

Pl az arcvonások - szinte le lehet olvasni milyen ember az illető.

Én átlagosan 80%-ban találom el egy ember személyiségének a jellemzését egyetlen egy képről úgy hogy nem ismerem.

Pedig még hiányos a tudásom arcelemzésben.

Akkor ott van a nonverbális kommunikáció, szintén tanulható csak jó megfigyelőnek kell lenni s összerakni a képet.

Nem kell extrovertáltnak lenni, hogy sikeres legyél!

Épp az a bajod, hogy önmagadat tagadod meg...

Nem kell színlelned SEMMIT.

Amióta pár éve eldobtam a "maszkokat" s változtattam magamon, teljesen más minden.

-önmagamat adom

- szolidan, de őszintén mondom ki a dolhokat.

- ha mindig azzal foglalkoznék, ki mit gondol, nem tartanék ott ahol.

- lenéztek, kinevettek, furán néztek, de miután meglátták mire jutottam inkább a rosszindulat, irigység folytogatta őket.

Full introvertált vagyok, de van szám, lehet csendben vagyok általában, de jó megfigyelő, amikor projektet mutatok be vagy valahol először vagy alkalmanként látnak azt hiszik extrovertált vagyok, dehogy is... Sőt a vulgáris emberek zöme levegő számomra.

Önismeret fontos, tudd mit hozhatsz ki magadból a magad módján.

Lehet nem olyan körben mozogsz te se, ahogy én anno, hogy számodra nem éppen ideális.

Elmélkedj s változtass!

Anno egy cégnél dolgoztam. Amikor az önismeret letisztázódott bennem kerestem ideiglenesen más melót, az volt az a cég.

Az emberek jópofiztak csak mert új ember voltam a 8fős csapatban, de gyorsan kimutatták a foguk fehérjét.

Ne feledd, nem mindegy hogy kivel akarsz jó kapcsolatot kialakítani!

Nem mindegy!

Érdemes minőségibb kapcsolatokat teremteni, nem pedig mennyiségit.

Magunk fajta introvertáltaknak főleg, mert leszívja az energiánkat is.

Engem nem érdekeltek a vulgáris témák s viselkedési formák.

Inkább elvonultam, ha fizikailag nem is, de fejben mindig.

Magamra fókuszáltam.

Nem pletyikkel, másokkal, hanem saját céljaimmal, projektjeimmel voltam lefoglalva.

Átgondoltam, inspirációt is kaptam meló közben pl kidobott alapanyagok (műanyag lapok stb)

Nem tetszett nekik, hogy boldog vagyok s elvagyok magamban is.

Amikor páromat megismertem méginkább jött az utálat, irigység, rosszindulat felém...mindez konkrét ok nélkül.

Ott tettek keresztbe ahol tudtak én meg lekezeltem.

Nem tudtak velem kicseszni, eldugtak eszközöket...stb...

Csak túl kreatív voltam s megoldottam mindig mindent.

Hidd el, nem kell jópofizni olyanoknak akikkel nem is állnál szóba emberként se, mert taszító vagy /és megsavanyodott.

Sok ember mivel sikertelen, eredménytelen az életében, másokra mutogat vagy máson tölti le azt... Elég szomorú, de ez tény.

Röviden a lényeg:

Számomra ideális munkát, légkört akartam úgy hogy karrierem is építhessem.

Mint említettem az akkori melóhelyem hulladéka adott inspirációt, volt hogy kiválogattam ami nekem kellett, kinevettek stb

Akkor már lefagyott a vigyor amikor felmutattam miket készítettem belőlük s már bevételem is volt (fb-on látták kezdetben s mennyiért adom, majd blog)

2000ft-ból (mivel vettem pár kiegészítő alapanyagot) haladtam felfele.

Mindig vissza forgattam a kesst.

Amikor elegem volt az emberekből, mondogattam magamnak, hogy kitartás, majd elértem azt a minimum bevételt, hogy merjem mondani, felmondok.

Megtettem szó nélkül egyenesen főnökkel megbeszélve. (Vele voltam jóba, meg 2 irodai emberrel)

Pár hónapig munkanélküli mellett átgondoltam a dolgokat, dolgozgattam projekteken s vállalkozást beindítottam hivatalosan.

Néha napján látnak mai napig volt rosszindulatú kollegák, mivel volt főnökömmel megállapodtunk, hogy "hulladékot" elhozom.

Műanyagok, csomagolásnak: fóliák, dobozok.

Egy éve lett egy kis csapatom is.

(Személyiségtől kezdve a szakmabeli tudásig mindent néztem)

Olyan emberek ők, akik hasonló mentalitásúak s szeretnek alkotni.

Az se érdekelt, hogy van-e papírja valakinek vagy nincs, a tudást és precizitást előnybe részesítettem.

3intro (velem együtt), 2 extro emberből állunk.

Lényegében kialakítottam magamnak.

A siker nem másoktól, hanem Tőled függ.

Igen kell foglalkozni az emberekkel, de nem mindegy hogyan, mennyivel, kikkel, milyen értelemben.

Szimplán mond ki, hogy nem érdekel ez és ez, és ne is hallgasd meg a másikat, mert számodra hót fölösleges. Két probléma van ezzel:

1, Totál egyedül maradsz;

2, Az ember nem mindent tud egyedül, egymaga megcsinálni. Így ha valami gondod adódik bármivel is, akkor azt egyedül kell majd megoldanod, mert senkire sem számíthatsz. Megéri.?

"2, Az ember nem mindent tud egyedül, egymaga megcsinálni. Így ha valami gondod adódik bármivel is, akkor azt egyedül kell majd megoldanod, mert senkire sem számíthatsz. Megéri.?"

És megéri unnod magad teljesen fosfejek társaságában és undort érezni, miközben nem érdekelnek ? inkább egyedül oldom meg.