Ti is éreztétek magatokat ugy a gyakorlati hely utan hogy semmit se tudtok az adott szakmáról?

Minden új pozimban ezt érzem, csak magasabb szinten... Egy adott cég megtanított egy adott technológiára, amihez valamennyi halvány alap segítsegül szolgált az egyetemről (úgy a tanultak 10%-a), aztán a következőnél vagy a projekt vagy az általuk használt eszköz miatt kezdhettem újra a tanulást, csak magasabb béren vagy jobb légkörben.

Az élet szép :')

Egy egyetemista ismerősöm is volt gyakorlaton egy világhírű cégnél. Megkérdeztem, hogy mit csinál. Azt válaszolta, hogy nem sok valamit, mert nem adnak neki munkát. Én jóval idősebb vagyok, pár cégnél vezetői tapasztalattal. Azt tanácsoltam neki, hogy menjen oda a neki szimpatikus kollégához és kérdezze meg tőle, miben segíthet neki, adjon neki valami munkát. Ha már végzett, menjen a másikhoz, vagy inkább menjen a közvetlen főnöke után. Figyelmeztettem, hogy arra ügyeljen, nehogy minden munkát a nyakába sózzanak. Szóval - alaposan kioktattam őt. Szót fogadott. Bejött a főnöke, érdeklődött a munkája felől. Megmondta. Utána kapott tőle feladatokat.

Ez kb. 4 éve volt. Azóta már egy csoportot vezet, nagyon jó a fizetése. Mielőtt valaki okoskodna - az illető cseppet sem talpnyaló vagy munkamániás.

Nekünk nincs szakmai gyakorlatunk...

Azóta szereztem több helyen is tapasztalatot: miszerint minden helyen máshogy csinálják a dolgokat. Kiválasztottam a nekem szimpatikus technikákat és azokat használom.

Idegenvezető vagyok papírforma szerint, “gyakorlatom” az volt, hogy kétszer bemutattam a csoporttársaimnak a Várat meg a Hősök terét, egyszer magyarul, egyszer angolul. Én nem dolgozom a szakmában, de csoporttársaim sokat szívtak a munkába álláskor, volt, aki angolul sem tudott rendesen, úgy kapott angol nyelvű idegenvezetői igazolványt.

Mondjuk ez még mindig kevésbé kínos, mint a repülőgép szerelő ismerős szituja, aki saját bevallása szerint a gép elejét nem tudta megkülönböztetni a hátuljától, mikor munkába állt, ellenben profi wc takarító lett a “szakmai gyakorlatnak” hála.

De igazából majdnem mindenhonnan panaszt hallok az ilyen gyakokról. A diák nem tud semmit (akár saját hibájából, akár az iskoláéból), a főnök meg nem tud/akar mit kitalálni, pláne ha kap egyszerre 30 emberkét. Értelmes, hasznos feladatok rendszerint a rokonoknak, haveroknak, eleget hízelgő tanulóknak jutnak, a többieknek takarítás, fénymásolás, kv főzés.